AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
A tárcavezető üdvözölte, hogy a kormány 6 milliárd forintról 33 milliárdra emelte az ÉLIP keretösszegét, így összesen 78 vállalkozás kiemelt partnerként kapcsolódhat be a magyar élelmiszeripar fejlesztésébe, ezzel hozzájárulva az ágazat és Magyarország versenyképességének növeléséhez. A Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervben a következő években is jelentős forrás jut a mezőgazdasági termékek értéknövelésének előmozdítására, illetve a feldolgozóiparban a vállalatok fejlesztésére, valamint vidékfejlesztésre. Ezekre a célokra 2027-ig összesen 2900 milliárd forint forrás - 2300 milliárd uniós és 600 milliárd költségvetési - áll rendelkezésre, ebből 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, a "jövő építésének technológiai alapjaira" - ismertette Nagy István.
A tárcavezető elmondta, még áprilisban lezárulhat a KAP stratégiai tervben jóváhagyott, 200 milliárd forint értékű élelmiszeripari támogatások pályázati felhívásainak társadalmi egyeztetése, amelyből 50 milliárd a feldolgozóüzemek kisebb léptékű fejlesztésének támogatását, 150 milliárd pedig a komplex fejlesztések támogatását célozza. Nagy István a szektor előtt álló kihívások között említette többek között az alapanyag-termelés és -feldolgozás igényeinek összehangolását, a versenyképesség és az energiahatékonyság növelését, valamint a fenntarthatósági célok elérését.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmondta, jelentős igény mutatkozik az élelmiszeriparban a fejlesztésre, ugyanakkor a szektorban működő cégeknek szükségük van a méretgazdaságosság növelésére, továbbá az energiahatékonyság javítására is. A magyar élelmiszeripar termelékenysége a második legalacsonyabb az EU-ban, és az élelmiszerárak Magyarországon kétszer olyan erősen reagálnak a nemzetközi költségsokkokra, mint az EU-ban, ami azt jelenti, hogy nincsenek tartalékok, hanem az árhatások egy az egyben végigfutnak a beszállítói láncon keresztül a fogyasztókig - fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter. Hangsúlyozta: az élelmiszeriparra, mint stratégiai ágazatra, fontos szerep hárul a kormány által 2024-re célként kitűzött gazdasági növekedés helyreállításában a termelés és a beruházások bővítésével.