Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A tárcavezető üdvözölte, hogy a kormány 6 milliárd forintról 33 milliárdra emelte az ÉLIP keretösszegét, így összesen 78 vállalkozás kiemelt partnerként kapcsolódhat be a magyar élelmiszeripar fejlesztésébe, ezzel hozzájárulva az ágazat és Magyarország versenyképességének növeléséhez. A Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervben a következő években is jelentős forrás jut a mezőgazdasági termékek értéknövelésének előmozdítására, illetve a feldolgozóiparban a vállalatok fejlesztésére, valamint vidékfejlesztésre. Ezekre a célokra 2027-ig összesen 2900 milliárd forint forrás - 2300 milliárd uniós és 600 milliárd költségvetési - áll rendelkezésre, ebből 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, a "jövő építésének technológiai alapjaira" - ismertette Nagy István.
A tárcavezető elmondta, még áprilisban lezárulhat a KAP stratégiai tervben jóváhagyott, 200 milliárd forint értékű élelmiszeripari támogatások pályázati felhívásainak társadalmi egyeztetése, amelyből 50 milliárd a feldolgozóüzemek kisebb léptékű fejlesztésének támogatását, 150 milliárd pedig a komplex fejlesztések támogatását célozza. Nagy István a szektor előtt álló kihívások között említette többek között az alapanyag-termelés és -feldolgozás igényeinek összehangolását, a versenyképesség és az energiahatékonyság növelését, valamint a fenntarthatósági célok elérését.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmondta, jelentős igény mutatkozik az élelmiszeriparban a fejlesztésre, ugyanakkor a szektorban működő cégeknek szükségük van a méretgazdaságosság növelésére, továbbá az energiahatékonyság javítására is. A magyar élelmiszeripar termelékenysége a második legalacsonyabb az EU-ban, és az élelmiszerárak Magyarországon kétszer olyan erősen reagálnak a nemzetközi költségsokkokra, mint az EU-ban, ami azt jelenti, hogy nincsenek tartalékok, hanem az árhatások egy az egyben végigfutnak a beszállítói láncon keresztül a fogyasztókig - fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter. Hangsúlyozta: az élelmiszeriparra, mint stratégiai ágazatra, fontos szerep hárul a kormány által 2024-re célként kitűzött gazdasági növekedés helyreállításában a termelés és a beruházások bővítésével.
