2022. május 25. szerda Orbán

Hírek - Állat

Egyre több él ebből a madárból Magyarországon: évről évre nő a számuk

Az átfogó védelmi intézkedéseknek köszönhetően sikerült stabilizálni a túzokállományt Magyarországon, a legutóbbi felmérésen a fokozottan védett faj mintegy 1600 egyedét regisztrálták a szakemberek hazánkban – jelentette ki az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára. A túzok (Otis tarda) a világ legnagyobb tömegű röpképes madárfaja, éppen 50 évvel ezelőtt, 1971-ben kapta meg a legmagasabb szintű védelmet.
 
 

A túzok védelme komplex és sokrétű feladat, hiszen a faj fennmaradása számos tényezőtől függ. Mivel mezőgazdasági környezetben, talajon fészkelő madárról van szó, olyan változatos agrártájban találja csak meg életfeltételeit, ahol a hagyományos, környezetkímélő és emberléptékű gazdálkodási formák vannak jelen. Balczó Bertalan hangsúlyozta, hogy csak olyan rendszerszintű megközelítés lehet sikeres például az agrár-környezetgazdálkodási programok kidolgozásakor, ami a gazdákkal való együttműködésre alapoz, és közben szem előtt tartja a túzok, illetve más mezőgazdasági területhez köthető természeti értékek ökológiai igényeit is. Ezáltal a természetvédelmi célkitűzéseket hatékonyan megvalósítva lehet alakítani a földhasználatot.

A puszta egyik legpompásabb madarának tartott faj egykor egész Eurázsiában megtalálható volt, ám a vadászat és az élőhelyének átalakulása a kipusztulás szélére sodorta, így ma világszerte veszélyeztetett és hazánkban is a legmagasabb szintű védelemben részesül. Az elmúlt fél évszázadban átfogó intézkedések és széles összefogáson alapuló szakmai munka zajlott a túzok megmentése érdekében.

A dévaványai Túzokvédelmi Állomás 1978-ban jött létre, addigra a szakemberek felismerték, hogy a fajt veszélyeztető tényezők jellege miatt az élőhelyi védelem mellett egyedi szintű védelemre is szükség van. Szél Antal István, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területfelügyelője emlékeztetett arra, hogy a Dévaványai Túzokvédelmi Állomás eredetileg a veszélyeztetett fészkekből mentett tojások keltetése, a fiókák felnevelése és visszavadítása céljából létesült, ám ma már jóval összetettebb feladatot lát el a keletpannon régió túzokvédelmében.

A fészekmentések gyakorlata, a rendszeres adatgyűjtések, az egyedi jelölések eredményei, a tudományos kutatások publikálása, a területek adottságaihoz igazodó mező- és vadgazdálkodási gyakorlat alkalmazása, valamint az érintett társadalmi csoportokkal megvalósuló együttműködések tapasztalatai egyértelművé tették, hogy komplex stratégiára van szükség a hazai természetvédelem ikonikus madarának megóvása érdekében. 1988-ban létrejött a Túzokvédelmi Munkacsoport, amely a hazai túzokvédelemben aktívan részt vállaló szervezeteket tömöríti. Az Agrárminisztérium mellett 6 nemzeti park igazgatóság (a Bükki, a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság, a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Körös-Maros nemzeti park igazgatóságok) a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület és a Soproni Egyetem is állandó tagja e szakértői csoportnak.

Hazánk Európai Uniós csatlakozásával és a Natura 2000 hálózat kijelölésével a korábban felaprózódott és országos viszonylatban is kritikus méretűvé zsugorodott túzokélőhelyek további fogyatkozása ugyan megállt, ám az állomány megerősítéséhez további lépéseket kellett tenni az élőhelyek megőrzése terén. A túzok védelmét hazai és uniós költségvetésű programok is segítik, az Agrárminisztérium társfinanszírozásában megvalósuló, „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” elnevezésű LIFE program kiemelt célja, hogy szorosabbra fűzze az együttműködést a fokozottan védett faj megóvásában érintett csoportokkal, így például a mező- és vadgazdálkodókkal, vagy éppen az áramszolgáltatókkal, hiszen a légvezetékek földkábelre cserélése nagyban segíti a madarak szabad mozgását.

Az elmúlt fél évszázad eredményeinek köszönhetően a túzokélőhelyek fogyatkozása megállt, az állomány stabilizálódott és mára már a túzok legnagyobb egybefüggő közép-európai fészkelőállománya a Kárpát-medencében, azon belül is Magyarországon található. A Kárpát-medencei túzokállomány igazoltan 2200 fölé emelkedett, mintegy 200 példánnyal többet regisztráltak, mint korábban. Lóránt Miklós, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területfelügyelője úgy fogalmazott, elmondható, hogy a szakemberek ma már elegendő információval és szakmai ismerettel rendelkeznek ahhoz, hogy meg tudják tervezni a védelem gyakorlatát és kiszámítható legyen annak eredményessége. Jól ismertek azok a kulcsfontosságú területek, ahol megfelelő kezeléssel, a rendelkezésre álló források összpontosításával, valóban nagyon hatékonyak lehetnek az intézkedések.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben