Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Találkozzunk!
A gyapottok-bagolylepke korábban vándor fajként ismert kártevő volt, mára azonban már optimálissá váltak számára hazánkban is a környezeti feltételek. Több mint 120 tápnövénye ismert, ezek közül a legnagyobb jelentősége a kukoricának és a kertészeti kultúráknak van - olvasható a a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
A gyapottok-bagolylepke esetében a lárva a fő kártevő, amely a generatív részek fogyasztásával okoz jelentős károkat a növényekben. A kukoricacsőre rakott tojásokból kifejlődő lárvák a címervirágzat felől rágják be a csőbe magukat, ahol a későbbiekben rejtve maradnak. Másodlagos kártételként ezeken a sérüléseken különböző mikrogombák telepedhetnek meg, melyek közül legveszélyesebbek a különféle Fuzárium fajok. Számukra a mostani csapadékos, magas páratartalommal rendelkező időjárás igen kedvező. Az előrejelzésekre alapozva szükséges védekezni ellenük, a rajzásmegfigyelésre feromon-, illetve fénycsapdák használhatóak.
A kukoricamolynak hazánkban a kukorica, legfőképpen a csemegekukorica a fő tápnövénye, de a vadkomlóban, a cirokban, a kendeben és a gyümölcsösökben is károkat okozhat. A kukoricamoly kártétele a táblán foltszerűen jelentkezik. A fiatal lárva a kukorica első leveleit lyuggatja, majd a szárba furakodva okozza fő kártételét, ami a szár belsejének végigrágását jelenti. Ezáltal megzavarja a növény tápanyagforgalmát, illetve másodlagos kártételkén ennél a kártevőnél is további problémákat okozhat a mikrogombák megtelepedése.
Hazai körülmények között egy vagy két nemzedékes kártevőről beszélünk, de más éghajlati körülmények között akár három négy nemzedéke is kifejlődhet. A kukoricamoly lárvaalakban telel a károsított növényi szövetek között, jellemzően az alsó nódusz közelében. Itt bábozódik be. Az imágók már májusban megjelenhetnek, az első rajzáscsúcs június végére, július elejére várható a környezeti körülményektől függően, a második rajzáscsúcsra pedig augusztusban lehet számítani.
A kukoricamoly elleni védekezés szempontjából fontos a tarló megfelelő ápolása, hogy a kártevő ne tudjon a kukoricaszárban áttelelni. Csemegekukorica, illetve vetőmag célra termesztett kukoricák esetében fontos az előrejelzésre alapozott célzott kezelés alkalmazása.
Jól látható, hogy az integrált növényvédelmi szemlélet nélkül nem lehet hatékonyan termelni. Ezért fontos odafigyelni a vetésváltásra, megfelelő tarlóápolási munkálatok elvégzésére, optimális tápanyagellátásra, illetve az előrejelzésre alapozott növényvédelmi kezelésekre.
