Óriási pusztítást végez ez a betegség a szőlőben: így védekezhetsz ellene

Óriási pusztítást végez ez a betegség a szőlőben: így védekezhetsz ellene

agrarszektor.hu
Noha ez korainak tűnhet, de már most oda kell figyelni a gyümölcs egyik legveszedelmesebb kórokozójára, a lisztharmatra. A gomba okozta betegség tüneteit ugyanis sokan csak a nyár közepén veszik észre, amikor elkezdenek megjelenni a fürtökön a kirepedt, "sérves" bogyók. Ekkor pedig már nagyon nehéz lehet megfékezni a betegséget, ezért mindenkinek érdemes lehet még most kiderítenie, jelen van-e a lisztharmat a szőlőben. És ha igen, akkor a most még nem késő megfelelő kezelésekkel csírájában elfojtani a bajt.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

A szőlőn a lisztharmattal mindig számolni kell, mert az utóbbi években az időjárás valamilyen mértékben mindig megfelelő volt a betegség terjedéséhez. Magyarországon egyre inkább jellemzővé válik a kevés esővel, hajnali párával társuló magas nappali hőmérséklet, ami pedig ideális környezetet jelent a lisztharmatnak a fejlődéséhez - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. A lisztharmat tünetei jól ismertek: a zöld növényi részeken, a felületüket behálózó gombafonalakból és a rajtuk képződő spórákból (konídiumokból) álló fehéres-szürke bevonat képződik a virágzaton, a fiatal fürtökön, a hajtásokon és a leveleken is. Tehát a gomba mindig a növény felszínén marad, csak szívókacsokkal kapaszkodik a levél bőrszövetébe. A gombaháló szorításában torzulnak a levelek, kirepednek a duzzadni akaró szőlőszemek, ideális táptalajt biztosítva más kórokozóknak és kártevőknek, így például a szürkepenésznek, a darazsaknak és a muslincáknak.

A lisztharmatnak két áttelelési formája van. Az egyik során a gombafonalak a rügypikkelyek alatt bújnak meg, innen terjednek szét a leveleken, ilyenkor az úgynevezett "zászlós hajtással" jelenik meg a betegség a szőlőn. Manapság a lisztharmat azonban inkább azokkal az apró göbökkel (ivaros áttelelő képletekkel) telel át, melyek a nyár végén alakulnak ki a leveleken. Ezek az őszi esőkkel ugyan lemosódnak a kordonkarra és a támberendezésre, tavasszal azonban innen pattannak ki az első fertőzést beindító ivaros spórák. Ezek az ivaros spórák nehezek, nem szállnak messzire a széllel, de nem is kell nagy utat megtenniük, hiszen már eleve "helyben voltak". A súlyuk miatt, éppen, hogy csak eljutnak a kordonkarokhoz és a talajhoz legközelebbi kis levélkékhez.

Jelenleg ezeken a leveleken találhatóak meg a fertőzés első tünetei: ez egy sárguló, áttetsző foltocska, amelynek a megjelenése után rövidesen torzulni kezd a levél, a fonákján pedig megjelennek a gomba jellegzetes, apró, fehér-szürke telepei. Ilyenkor már egyértelmű a fertőzés, és azt is érdemes észben tartani, hogy ekkor nagyon nehéz lesz blokkolni a lisztharmat továbbterjedését. Az elsődleges cél az, hogy ne történjen meg a fertőzés, a gomba spórái már gombaölőszerrel lepermetezett növényekkel találkozzanak. Ezt hívják megelőző (preventív) védelemnek. Az ültetvényekben ezt a folyamatos védettséget úgy szokták biztosítani, hogy szinte mindegyik permetlébe adagolnak lisztharmat ellen valamilyen gombaölőt, például ként. Ez persze csak az "alaplé", ami még kombinálható más szerekkel is.

Jelenleg a kontakt kénes gombaölőké a főszerep. A kén jelentőségét jól mutatja, hogy napjainkban is a világon a legnagyobb mennyiségben eladott növényvédő szernek számít. Bármelyiket választhatja az ember, és egészen a szőlő virágzásáig újabb és újabb kezeléseket lehet végrehajtani vele. Aki azonban nem kezdi el most a védekezést, akkor a lisztharmat a virágzásig felszaporodhat és már a virágzás során "leszüretelheti" a termést. A szőlőlevelek felületén élő gombákat, rovarokat kiszárítják a narancsolaj tartalmú készítmények, ezért ezekkel is érdemes lehet megpróbálkozni.

Fürtmegnyúlásnál el lehet indítani a felszívódó (szisztemikus) blokkot, azaz 2-4 alkalommal, egymást követően permetezhet az ember a felszívódó szerekkel. Ilyen hatóanyag pl. a penkonazol, a piraklostrobin, a metiram, a difenokonazol, a metrafenon, és a ciflufenamid, stb. Ezek kapcsán érdemes tájékozódni, elérhetőek-e még ezek a szerek, illetve hogy melyik kategóriába tartoznak, azaz az alkalmazásukhoz kell-e szakképesítés és engedély, avagy sem.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az a kertész, aki biztosra akar menni, a kén mellett már korábban is bevetheti a fentebb felsorolt felszívódó gombaölőket. Ez például annak lehet indokolt, aki csak ritkán jut ki a kertjébe, és az esők után nem tudja rögtön megismételni a kezelést a kontakt kénnel, vagy olyan érzékeny fajtákat telepített (pl. Kékfrankos, Potugieser, Leányka, Rizlingszilváni, Kadarka, Olaszrizling, Chardonnay stb.), amelyeknél biztosan számíthat a gombára, illetve, ha a közvetlen szomszédjában fertőzött növények vannak.

A gomba további terjedése a helyi időjárás függvénye és ez szabja meg a permetezések gyakoriságát is. Ebben csak a szőlősgazda tud dönteni. A felszívódó blokk után újra elő lehet venni a kéntartalmú szereket. A fejlettebb bogyókat már nem tudja megtámadni a lisztharmat, de mindvégig figyelni kell a gombára, mert a szakkönyvek szerint már 5%-os fürtfertőzésnél is "egérízűvé" válik a bor.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?