EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Becslések szerint 300-350 ezer hektár parlag keletkezett az elmúlt 50 évben Magyarországon, az ilyen elhagyott területeken pedig sok nemkívánatos invazív gyom terjedhet el - írja a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE). Ezek nemcsak a természetes ökoszisztémákra, hanem a mezőgazdasági tevékenységekre, illetve az emberi egészségre is negatív hatást gyakorolhatnak, illetve csökkenthetik az érintett területek fajgazdagságát.
Bodnár Ákos, Pajor Ferenc, Póti Péter, valamint Hajnáczki Sándor, Penksza Károly és Péter Norbert, a MATE kutatói vizsgálataik során két, hazánkban jelentős invazív növényfajra fókuszáltak, az óriás aranyvesszőre (Solidago gigantea) és a siska nádtippanra (Calamagrostis epigejos). A mezőgazdaságban ez a két növény főleg az elhagyott szántókon, felhagyott legelőkön terjed agresszíven, könnyen dominánssá válva, ezáltal elnyomva más értékes növényfajokat.
A vizsgálat eredményei szerint a kecskék a virágzás előtti szakaszban problémamentesen fogyaszthatják az óriás aranyvesszőt és a siska nádtippant is, valamint e két faj táplálóanyag tartalma miatt szerepet játszhat a kecskék takarmányozásában is. Mindez arra utal, hogy mindkét növény kecskével történő etetése hozzájárulhat az invazív növények előfordulásának csökkentéséhez.
