A magyar fogyasztók több mint kétharmada csak az árakat nézi élelmiszer-vásárlás során.
Augusztus második hetében megkezdődött egy eleinte nem túl dinamikus áremelkedés Lengyelországban.
A tavaly augusztusihoz viszonyítva az élelmiszerek ára összesen 2,4 százalékkal nőtt.
Igen vegyes képet mutat a műtrágyapiac Magyarországon, meglepő számok is napvilágot láttak.
A szezon a második felébe lépett a lengyeleknél, ami azt jelenti, hogy innentől kezdve egyre csökken a kínálat.
A jelentős áresés ellenére továbbra is drágább a kígyóuborka, mint az utóbbi 5 évben bármikor.
Az országban a jelenlegi átlagár 18 százalékkal alacsonyabb, mint az előző 5 év átlaga.
A forró, aszályos időjárás nem kedvezett az idei káposztatermésnek, ami várhatóan a 600 ezer tonnát sem éri el.
Nem tartható fenn tovább a jelenlegi körülmények között az étkezésitojás-termelés a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége szerint.
A különböző vízfajták közül a szénsavmentes vizek fogyasztása a legnépszerűbb, regionális különbségek nélkül.
A betakarítás megkezdésével nagy mennyiségű áru ömlött a piacokra, ami rövid idő alatt jelentős árcsökkenést okozott.
Magyarországon és az Európai Unió területein is több barack teremhet, mint a tavalyi évben.
Lengyelországban továbbra is magas a zeller ára a nagybani piacokon, de a szakértők szerint ez hamar változhat.
Augusztus végén továbbra is kínálati hiány uralkodik a lengyeleknél az uborka piacán.
A termőföldek ára csak úgy nő itthon, viszont vannak olyan területek, melyek évről évre csak fogynak.
A növekvő kínálat miatt egyre olcsóbb a zöldségféle, amelyből a tavalyinál nagyobb termés prognosztizálható.
2023. júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 2,7 százalékkal nőtt, ezen belül a cukoré 46,3, a liszté 12,4, a sertéshúsé 10,7, az étolajé 6,5, a tejé 4,8%-kal.
Alacsony árszintről indulva az utóbbi hetekben drágult a vöröskáposzta a lengyel nagybani piacokon.
A szezon első felének kifejezetten alacsony árai után maradandónak bizonyult a július közepén bekövetkezett áremelkedés.
Továbbra is igen alacsony az árszint, de a stabilizációt követően nem látszik jele további csökkenésnek.
Soha nem látott erdőtűzszezon tombol Európában, Magyarországon is egyre nagyobb a veszély.
Sokan úgy gondolják, hogy ez a termés majd idővel lebomlik, de valójában komoly veszélyt kockáztatnak.
A magyar gazdák is elkezdtek foglalkozni a klímaváltozással és annak hatásaival, következményeivel.
Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest 11 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával július negyedik hetében.
A turizmus és az agrárium kapcsolata végérvényesen átalakult, és a klímaváltozásra is reagálnia kell.
