Súlyos milliárdokat kapnak a magyar borászok: erre költhetik a pénzt
Az idei évben mintegy 11,3 milliárd forint, a 2024-2027 közötti időszakra pedig több mint 45 milliárd forint áll a magyar borászok rendelkezésére.
Az idei évben mintegy 11,3 milliárd forint, a 2024-2027 közötti időszakra pedig több mint 45 milliárd forint áll a magyar borászok rendelkezésére.
Véleményezhető a borászati termékekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységhez nyújtott támogatásról szóló agrárminisztériumi rendelet tervezete.
6 millió eurót kap a magyar borágazat a borok hazai és nemzetközi népszerűsítésére.
A borágazat régóta rosszalta, hogy a reprezentációs célú ajándékok után is adót kell fizetni, az újbor viszont már adómentes lesz.
Hogyan hat a klímaváltozás a Tokaji borvidékre, és annak leghíresebb borára, az aszúra?
Cél, hogy a borászati üzem a legkorszerűbb technológiával rendelkezzen.
Idén is megrendezik a BorÉRT borturisztikai rendezvényt Budapesten.
Júniusban a borászok számára is megnyílnak az újabb fejlesztési lehetőségek.
Szerdától nyújthatók be a borrégiós külpiaci promóciós tervek.
Megnyílnak a magyar borok értékesítését segítő pályázati lehetőségek.
Komoly nehézségekkel küzd az ágazat.
Az értékesítését segíti az Agrárminisztérium új programja.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.