A gyakran változó felhőzet mellett késő délelőttől szórványosan alakulnak ki záporok, zivatarok, a keleti határszélen délután heves zivatarok is lehetnek
Néha még ki fog sütni a nap, de inkább borús, esős lesz az idő.
A poloskák viszont elkezdtek a lakások felé vándorolni.
A Dunántúlon gyengén felhős, napos idő lesz, de reggel a középső és keleti országrészben még több lesz a felhő, és ott több helyen zápor, néhol zivatar is lehet, majd ott is gyorsan csökken a felhőzet, kisüt a nap, megszűnik a csapadék
Egyre több rovarkártevő és mezei pocok figyelhető meg a földeken.
A napsütést időszakosan szűrheti a változó mennyiségű fátyolfelhőzet, majd délutántól nyugaton erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés
Északkeleten is vékonyodik, csökken a felhőzet, de az északkeleti határ mentén csak estére válik szakadozottá a felhőtakaró
20 fok feletti meleg várható a következő napokban.
Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, csak a nyugati, délnyugati határvidéken lehet kevés napsütés
Északkelet felől egyre többfelé megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, beborul az ég
Többnyire erősen felhős lesz az ég
Reggel még borult, sokfelé esős időnk lesz, majd délelőtt a csapadékzóna észak felé távozik, átmenetileg fel is szakadozhat a felhőzet
Esős idővel indul a jövő hét, aztán jön egy kis csavar.
Általában gyengén vagy közepesen felhős időre számíthatunk, csupán a déli határ mentén lehet több a felhő
Napközben szakadozik a felhőzet, és főként a középső tájakon hosszabb időre is kisüthet a nap
Nyugat felől tovább növekszik, vastagszik a felhőzet, hosszabb napos időszakok inkább csak a Tiszántúlon lehetnek
Borús, esős idő és lehűlés várható a következő napokban.
Az ország legnagyobb részén a fátyol- és gomolyfelhők mellett többórás napsütésre számíthatunk, de kora délelőttig néhol lehetnek erősen felhős területek is
A gomoly- és fátyolfelhők mellett mindenütt több órára kisüt a nap
Idén szeptember 22-én van az őszi napéjegyenlőség.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Gyorsan jutnak el a magyarok a "bogarat akarnak etetni velünk" mondatig.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
Megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Baranya vármegyei házisertés-állományban a Nébih laboratóriuma.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
