Közös gazdademonstrációra készülnek a V4-es agrárszervezetek Lettország és Litvánia képviselőivel közösen.
A BPA és egyéb biszfenolok jövőjével kapcsolatban vár véleményt az Európai Bizottság.
A dühösen tüntető lengyel gazdák tojással dobálták meg az Európai Bizottság irodáját Wroclawban.
A lengyel agrárkamara hasonló intézkedéseket vár, mint amilyeneket az előző kormány hozott.
Három nagy témakör megvitatását szeretné elérni Magyarország uniós elnöksége alatt.
Az európai gazdálkodók mentesülnek a parlagon lévő földekre vonatkozó szabályok alól.
Az agrárminiszter szerint az Európai Bizottság nem kockáztathatja az EU élelmiszer-biztonságát.
A tiltakozás fő eleme a határblokád, a lengyelországi közúti forgalom lassításának pedig ezt "támogató" jellege van.
Magyarország tovább erősíti az együttműködést az agrárium területén Szlovákiával.
Visszavonta a Bizottság a üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentési célkitűzéseit.
Az ukrán mezőgazdasági szakszervezetek arra kérik a kormányt, hogy védje meg a szabad uniós piacra jutást.
2024. február 9-én gazdatüntetést terveznek a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen.
A MAGOSZ és a NAK elutasítja azt, hogy újabb egy évvel meghosszabbítanák az ukrán élelmiszerek korlátozás nélküli szabad behozatalát.
Az agrárminiszter szerint az Európai Bizottság ismét magára hagyta a kelet-európai gazdákat.
Az EU meghosszabbítaná az ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok felfüggesztését.
Az olasz gazdák Brüsszelbe indultak tüntetni, és traktoraikkal Rómát is be akarják venni.
Fontos lenne, hogy az erdőgazdálkodók bevonásával szülessenek az ágazatot is érintő döntések az Európai Unióban.
Új szabályokat javasolt az Európai Bizottság az állatok szállítását és a kapcsolódó műveleteket illetően.
Az ágazat szereplői szerint idén már tényleg kezdeni kell valamit az EU-ba beáramló ukrán áruval.
Módosultak az élelmiszerekben előforduló mikotoxinok és növényi toxinok szintjének ellenőrzésére szolgáló mintavételi és analitikai módszerek.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.