A világ csemegeszőlő-termelése a 2023/24-es gazdasági évre várhatóan több, mint 150 000 tonnával 28,1 millió tonnára emelkedik.
Megjelent az Agronapló Piacorientált kalászos termesztés című kiadványa, amit érdemes lehet elolvasni minden termelőnek.
A KSH adatai szerint júniusban 1,1 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet.
A 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad része Nyugat-Európába kerül exportálásra.
A főbb gabonafélék árcsökkenése ellensúlyozta a növényi olajok, a hús és a cukor jegyzéseinek növekedését.
Májusban az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 20, a behozatalé 6,6 százalékkal lett nagyobb.
A délkelet-európai exportpiacok megnyílása miatt nem csökkent tovább a hagyma ára az osztrák piacokon.
A magyar dinnye kiváló minőségének bemutatását célzó fogyasztásösztönző kampányt indított az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum.
2024-ben 24-25 ezer hektáron termelnek csemegekukoricát Magyarországon, de idén rosszabb termés várható, mint tavaly.
A Huelvából származó bogyós gyümölcsök fő célországai továbbra is Németország és az Egyesült Királyság.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával július második hetében.
Egyelőre megosztóak a vélemények a várható hazai hozamokról, de összességében a takarmánytermesztők és az állattartók pozitívan látják a jövőt.
Mivel kevesebb a jó minőségű búza a piacon, ezért biztosan emelkedni fog a liszt ára a Gabonaszövetség szerint.
A nyári szabadságok idején visszaeső kereslet és lefelé korrigáló árak jellemzik a hagyma piacát Ausztriában.
Losó József szerint a költségszerkezet optimalizálása és a beruházások nélkül nincs jövője az élelmiszeriparnak.
Oroszország a borsó Kínába irányuló exportját már megelőzte Kanadát, de esze ágában sincs itt megállni.
Több almatermesztő országban komoly gondokat okozott az időjárás, és ez a termésben is látszani fog.
Nemcsak a világ körtetermelése, de az export is jelentősen nőni fog az aktuális gazdasági évben.
Feltétlenül növelni kell az európai kontinensen kívülre jutó exportteljesítményünket.
A repcetermelést egyik oldalról a biodízel- kereslet, másik oldalról a termelés egyre nehezebbé válása sújtja.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
