Ez kemény: földrengés volt a magyar-szerb-román határ közelében
Újabb földrengést regisztráltak szombat reggel a magyar-szerb-román hármashatár közelében.
Újabb földrengést regisztráltak szombat reggel a magyar-szerb-román hármashatár közelében.
Idén márciusban mintegy 44 alkalommal rengett a föld hazánkban és szűkebb környezetében.
Március 23-án földrengés volt Magyarországon, ezúttal Salgótarján közelében lehetett érezni a hatásait.
Szerdán késő este földrengés rázta meg Pér térségét, az 1,7-es magnitúdójú mozgást az epicentrum közelében élők érzékelhették.
Érezhető, 2,3-as magnitúdójú mozgás volt kedden, amely nem sokkal délután 1 óra előtt.
Csütörtökre virradó éjjel 2,4 magnitúdójú földrengés volt Pannonhalma térségében.
Közepes, majdnem 5-ös erősségű földrengés rázta meg a a horvát tengerpartot kedden este.
Szeizmológiai obszervatórium: tavaly 1611 földmozgást regisztráltak a Kárpát-medencében.
A szeizmológiai obszervatórium tájékoztatása szerint decemberben 148 földmozgást regisztráltak a Kárpát-medencében.
A szeizmológiai obszervatórium jelentése szerint 197 földmozgást regisztráltak a Kárpát-medencében novemberben.
Sokszor az évszázad végére mutatnak jelentős különbségeket az egyes forgatókönyvek, az a most következő néhány évben dől el, hogy melyik fog bekövetkezni.
Augusztusban mintegy 207 földmozgást regisztráltak a Kárpát-medencében, ezek közül két határon túli rengés volt Magyarországon is érezhető.
Az földrengés epicentruma Kapronca közelében volt, de számos magyar településről is érkezett bejelentés.
Földrengés rázta meg a Balaton környékét Somogy vármegyében kedd éjszaka, Siófokon és Balatonföldváron is észlelték.
Törökország április 14-ig betiltotta a paradicsomexportot az árstabilitás biztosítása érdekében.
Jelentős gazdasági károkat okoznak az egyre gyakoribb természeti katasztrófák.
A radioaktív, hibrid állatok miatt a tudósok is aggódnak.
A trópusi ciklonok és az erdőtüzek éve volt ez.
Egyre nagyobb gazdasági veszteséget okoz az éghajlatváltozás.
Latin-Amerikában legrosszabb a helyzet.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.