Az idei július volt a valaha mért legmelegebb hónap a Földön a legfrissebb információk szerint.
Visszatér Magyarországra a napos, meleg idő a hétvégén, vasárnap akár 31 Celsius-fok is lehet.
Megfelelő mennyiségű nedvesség áll rendelkezésre a talajban nyári növények számára.
Nyáron már hatszor kellett kiadni a legmagasabb riasztást hevesebb zivatarok miatt.
Hétvégétől visszatér az igazi nyár, egyre melegebb lesz, jövő héten 35 fok is lehet.
A zöldségnövényeink amikor virágozni kezdenek, majd magot érlelnek akkor már többnyire nem használhatók étkezési célokra.
Jelentős különbségek tapasztalhatók a csapadékeloszlásban az elmúlt időszakban az egyes országrészek között.
A kutatók szerint az idei első fél év volt a harmadik legmelegebb a feljegyzések kezdete óta.
A hét második felétől jön a száraz forró időjárás, de a kalászos növények aratásához épp erre van most szükség.
A Meteorológiai szolgálat szerint 1901 óta az egész országban nőtt a nyári hűtési energiaigény.
A tavalyi volt minden idők legforróbb nyara Európában, mintegy 16 ezer ember életét követelte.
2022-ben a méhcsaládok csaknem fele elpusztult Amerikában, de a szakértők szerint az állományt stabil maradt.
Eljött az El Niño időszaka, ami egy természetes, nem szabályosan ismétlődő éghajlati esemény.
A klímaváltozás hatására teljesen megváltozhat a szőlészet és a borászat Ausztriában.
Minden korábbinál nagyobb, évtizedenként 0,2 Celsius-fok feletti sebességre gyorsult az ember okozta globális felmelegedés.
Takács Géza maradt a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
Már a következő néhány évben átlépheti az 1,5 Celsius-fokos határt a globális felmelegedés.
A következő napok esői biztosíthatják a nyári növények fejlődéséhez szükséges nedvességet a talaj felső rétegében.
A magyar kutató úgy gondolja, korrekt számítás szerint 2050 körül jöhet az emberiség totális összeomlása.
Már idén is a szokásosnál forróbb nyár várható, de az igazi nagy baj 2024-ben üt majd be.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.