Magyarország elkötelezett az erdő alapú gazdaság fejlesztésében, amely számos lehetőséget rejt magában.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a KSZGYSZ szorosabbra fűzi szakmai kapcsolatait.
Az emberre teljesen ártalmatlan, rendkívül ritka kígyó a Kárpát-Medence legveszélyeztetettebb állatfajának számít.
El kellene felejteni azt a régi és hibás berögződést, hogy Magyarország vízben gazdag ország.
Az erdők elválaszthatatlanok az életünktől, az erdei ökoszisztéma szolgáltatásai minden embert megilletnek.
Átadták Ursula von der Leyen elnöknek az uniós mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd zárójelentését
A magyarországi fenntartható üzleti gyakorlatok előmozdítása érdekében alakult érdekképviselet.
A melegedés olyan területeket von be az élelmiszertermelésre, amelyeken ma fakitermelés zajlik – ez viszont tovább gyorsíthatja az erdőirtást.
A magyar tájat megörökítő Homoki Nagy István természetfilm-rendezőre emlékezünk.
Szinte minden második építész, létesítményüzemeltető, illetve városgazdálkodó szerint folyamatosan nő az igény a fenntartható esővízkezelés iránt.
A magyarországi élelmiszeripar foglalkoztatása és árbevétele is növekedett az utóbbi időben.
Krisna-völgy közössége több mint harminc éve döntött úgy, hogy saját maguk tervezik meg a jövőbe vezető útjukat.
Új rendelet szabályozza a közbeszerzések környezetvédelmi követelményeit Magyarországon.
A fenntartható állattenyésztés nemcsak az ágazat szereplői, de a fogyasztók számára is fontos lesz a jövőben.
A digitális szekvencia információkból származó haszon megosztása tette lehetővé a Covid-vakcina gyors kifejlesztését is.
Az utóbbi években jelentősen nőtt a Magyarországon előállított bioüzemanyagok mennyisége – közölte a Mol.
Fekete katonalégy lárvájának előállításával foglalkozik egy magyar vállalkozás, a gyártási eljárás itthon még egyedi.
Elárulta a szakértő, hogyan lehet fenntarthatóvá tenni a fejlődést az állattartásban is.
Az erdők helyzetéről szóló 2024-es globális jelentés az innováció szerepét hangsúlyozza az új erdőgazdálkodási megközelítésekben.
Az öko-fűnyírás bevezetése költségcsökkenést is jelent, de sokkal többet nyom a latban a fenntarthatóság.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
