Így juthat most földhöz rengeteg magyar: csak ennyit kell tenni hozzá
A földárverések 2024. évi ütemében csaknem 20 ezer hektár földrészletet kínálnak megvételre.
A földárverések 2024. évi ütemében csaknem 20 ezer hektár földrészletet kínálnak megvételre.
Újabb állami földterületek kerülhetnek a gazdálkodókhoz, elkezdődött az értékesítések következő üteme.
Lázár János szerint törvénymódosításra lehet szükség.
Ettől is gazdasági növekedést várnak.
Eddig 240 milliárd forint a bevétel, de lehet harmadik kör is.
Összesen 35 ezer hektárból lehet mintagazdaság.
Változatlan feltételekkel folyósít hiteleket az állami bank.
Ekkora területet tesz ki a 300 hektáros maximális földtulajdon.
Március 1. és március 15. között árvereznek.
A miniszer szerint Brüsszel ránk akarja kényszeríteni a külföldi földvásárlást.
A földek feldarabolásával szereznének újabb vevőket.
Ma már viszont csak földművesek elől vásárolhatna földeket a nemzeti földalap.
Egyoldalúan emelhetik a bérleti díjakat az állami földek új tulajdonosai.
Nem teljesen szabályos az állami földek értékesítése.
Megállapodást kötött a pénzintézet és a földalap.
Folynak az árverések, de mintagazdaság is lesz.
Megdupláznák a földvásárlási hitelkeretet, mert máris kimerül.
Azért indulhatott az állami liciten, mert itt gazdálkodik.
Az Európai Bíróság könnyen elmeszelheti az olcsó állami földbérleteket.
Földbérleti díjak: újabb javaslatot nyújt be a kormány.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.