Az Alkotmánybíróság most az állami földek értékesítéséről szóló, ősszel megjelent kormányhatározatot és kormányrendeletet vizsgálta. Az ügyben korábban 52 ellenzéki képviselő fordult a taláros testülethez.

Az Ab ellentétesnek találta a törvényben megállapított felhasználási célokkal a kormányhatározat azon pontját, amely a földértékesítéséből származó bevétel felhasználásáról szól, ezért ezt a passzust megsemmisítette. Egyben megállapította, hogy a bevételek felhasználásáról a kormány nem rendelkezhet határozatban, mert az alaptörvény a nemzeti vagyon átruházását csak törvényben meghatározott célból teszi lehetővé. Az állami földek eladásából több százmilliárdos bevételt vár a kabinet.

Az Alkotmánybíróság szerint azért is ellentétes a kormányhatározat vizsgált pontja a törvénnyel, mert a kormányhatározatban szereplő, "Magyarország fejlesztésére és az állami vagyon gyarapítására" vonatkozó fordulat tágabb felhasználási kört határoz meg, mint amelyet a törvényi szinten meghatározott földvásárlási és földbirtok-politikai célok lehetővé tesznek. Más pontokon ugyanakkor nem találta kifogásolhatónak a földértékesítésről szóló szabályozást az Ab.

A kormány a további alkotmánybírósági aggályokat megelőzte azzal, hogy menetközben eltávolította a szabályozásból azt a rendelkezést, amely eredetileg kizárta a földművesnek minősülő külföldi (uniós tagállami) állampolgárokat a földlicitekről. A tavaly május óta hatályos földforgalmi törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy földműves tagállami állampolgárok Magyarországon legfeljebb 300 hektár földet vásárolhassanak. Ezt a szabályozást pedig határozati vagy rendeleti szinten nem lehetett volna felülírni, ezért jogi szakértők szerint a kizáró rendelkezést az Ab megsemmisítette volna. Ez pedig akár érvényteleníthette volna azokat az árveréseket, amelyeket mostanáig lebonyolítottak, így a kormány egyes vélemények szerint komoly bonyodalmakat előzött meg azzal, hogy a külföldi földműveseket végül "beengedte" az állami  földárverésekre.