Az Alkotmánybíróság múlt heti döntésében több szempontból is alaptörvény-ellenesnek minősítette a 2020-as magyar klímatörvényt. A testület különösen a 2030-ra kitűzött köztes kibocsátáscsökkentési célt találta problémásnak, és megsemmisítette azt - tájékoztatott Sulyok Katalin környezetjogász a Másfél fok portál sajtóklubjában.

Az Alkotmánybíróság e köztes célt megsemmisítette, mert álláspontja szerint az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és a megelőzés elveit. Emellett azt is megállapította, hogy az Országgyűlés elmulasztotta szabályozni az üvegházhatású gázok csökkentésének eszközeit

- magyarázta az ELTE és a Durham University habilitált docense. A jelenlegi törvény 2050-re írja elő a klímasemlegesség elérését, és 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékos üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést határozott meg. Sulyok Katalin rámutatott, hogy ez a köztes cél rendkívül megengedő volt, olyannyira, hogy már teljesült is, anélkül, hogy érdemi intézkedéseket kellett volna hozni.

A szakértő kiemelte, hogy az alkotmánybírósági felülvizsgálatot ellenzéki képviselők kezdeményezték, akik szerint a jogszabály nem tartalmazott végrehajtási garanciákat, felelősségi köröket és határidőket. A testület döntése nyomán az Országgyűlésnek 2026. június 30-ig kell megalkotnia az új szabályozást.

Az Alkotmánybíróság konkrét iránymutatást is adott az új klímatörvény tartalmára vonatkozóan. A jogszabálynak figyelembe kell vennie a megelőzés és elővigyázatosság alapelveit, a jövő nemzedékek érdekeit, és el kell kerülnie a klímaváltozás súlyos következményeit. A testület hangsúlyozta a környezet- és természetvédelem, az erdők és vízkészletek megóvásának fontosságát is.

A helyzet fontos gólpassznak tekinthető, de a helyzetet nem kötelező belőni, sajnos. Ha a kormány meg akar felelni az összes magasztos célnak, akkor egy sokkal átfogóbb klímatörvényre van szükség, amely kitér az összes ágazatra, például a vizet nem lehet levezetni a tájból, az erdőben nem lehet a tarvágásokat fokozni

- fogalmazott Sulyok Katalin. A környezetjogász szerint az alkotmánybírósági határozat jelentősége abban is áll, hogy egyértelművé teszi: a klímaváltozás elleni küzdelemben nemcsak az államnak, hanem az ipari, a magán- és a civil szférának is vannak feladatai.