A tavaszi csapadékos időjárás kedvez a szeptóriás levélfoltosság terjedésének itthon.
A 2024-es globális gabonatermelést 2842 millió tonnára módosították, ami a növekedés ellenére még mindig 14,4 millió tonnával elmarad a 2023-as értéktől.
A cukor, tejtermékek és a növényi olajok drágulásától fűtve nőtt az élelmiszer-alapanyagok globális mutatója februárban.
Március 19-én rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport az Agrárium Konferenciát.
Egyre komolyabb szárazság alakul ki a hazai szántókon, a következő hetekben kulcsfontosságú lenne a csapadék.
A sörgyártás mellékterméke új lehetőségeket nyit az élelmiszeriparban és az anyagtudományban.
Moldován András szerint a legtöbben az állattenyésztésben látják a problémákat, a növénytermesztésről viszont már nem esik szó.
A kínai mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy felgyorsítja az élelmezésbiztonság megerősítésére irányuló erőfeszítéseit.
A megdrágult növényi olajok enyhén megemelték a FAO élelmiszerár-indexét novemberben.
A minőségi vizsgálatok mellett a termelő felelőssége és a fizetési kötelezettség is a célpontban lehet.
A visszaesés a kukorica termésátlag csökkenésével magyarázható, amit főként a kedvezőtlen időjárási körülmények okoztak.
A rossz időjárás sem tehet keresztbe az ázsiai ország agráriumának, napokon belül új csúcsot dönthet a termés.
A 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyi mennyiségtől.
A globális vízkészletek megbízhatósága csökken, részben a változó csapadékviszonyok miatt.
A 2023-asnál jóval kevesebb, de az elmúlt évtizedhez képest átlagos lehet az idei búzatermés.
Az Altaj az ötödik orosz régió, amely termésproblémák miatt rendkívüli állapotot hirdetett ki.
A kedvezőtlen időjárás miatt idén sok év átlagánál is gyengébb lett a búzatermés Franciaországban.
A Paraguay folyó alacsony vízszintje akadályozza a gabonaszállítást Dél-Amerikában
A globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzések szerint a szemes termények időjárás okozta termeléscsökkenését a búza és a rizs várható termelésnövekedése ellensúlyozza.
A magyar kalászos gabonatermesztőknek már most meg kell tervezni az őszi gyomirtás technológiáját.
A doktori fokozattal járó többlettudást a magyar agrárcégek sem értékelik igazán.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
