A sörgyártás legnagyobb hulladékterméke a "használt" gabona, amelyből világszerte évente mintegy 37 millió tonna keletkezik. Ennek jelentős része jelenleg szarvasmarha-takarmányként vagy biogáz előállítására szolgál, míg körülbelül egyötöde hulladéklerakókba kerül. A svájci Upgrain startup olyan feldolgozórendszert fejlesztett ki, amely a használt gabonát emberi fogyasztásra alkalmas fehérjévé és rosttá alakítja. William Beiskjaer, az Upgrain társalapítója szerint ez a melléktermék "egyfajta rejtett kincs a fenntartható és egészséges táplálkozás szempontjából". Az élelmiszeripari felhasználás mellett a használt gabona más területeken is hasznosítható. Az Arda Biomaterials nevű londoni cég például bőr-alternatívát fejleszt belőle. 

Így söröznek a fiatalok: meglepő dolog derült ki sokak kedvenc italáról

Bár egyre elfogadottabbak az alkoholmentes sörök, azért társaságban még nem illik beszélni se róluk.

A sörgyártásból származó hulladék gabona további lehetőségeket rejt magában. Rosa Arrigo, a Salfordi Egyetem docense szerint a sörgyártók használt gabonája olyan vegyszerekben gazdag, hiányos összetételű anyag, amely minden bizonnyal alkalmas lehet arra, hogy új anyagok előállítására használják fel." Az olaszországi Perugiai Egyetem kutatócsoportja bioműanyag fejlesztésén dolgozik a használt gabonából.  A sörgyártás melléktermékeinek innovatív felhasználása nemcsak környezetvédelmi szempontból jelentős, de új lehetőségeket nyit az élelmiszeripar és az anyagtudomány számára is. A kutatások és fejlesztések eredményeként a jövőben várhatóan egyre több területen találkozhatunk majd a sörgyártás során keletkező "használt" gabonából készült termékekkel.