A kínai hatóságok szerint külföldi hírszerző ügynökségek próbálják meg megszerezni az ország gabonaféléinek genetikai adatait.
Az őshonos sertésfajtája majdnem eltűnt, mivel a kínai gazdaságok főként importált fajtákat használtak.
A Bábolna TETRA Kft. napjainkra már több mint 60 országot lát el tojóhibridekkel.
Egy friss kutatás szerint Kenyában még mindig kevés figyelmet fordítanak az őshonos kecskefajták megőrzésére.
A kutatók rájöttek, hogyan lehetne szabályozni a borsó virágzásának és a termések kifejlődésének idejét.
Jó hírt kaptak az arabica kávé kedvelői, megmenekülhet a legnépszerűbb kávéfajta.
A HUN-REN ATK kutatói átfogó vizsgálatokkal igazolták, hogy a komoly gazdasági károkat okozó szőlőlisztharmat kórokozójának genetikai összetétele nem egységes Magyarországon.
Szakmai együttműködés keretében segítik a hungarikummá nyilvánított kutyafajták fennmaradását.
Jobb minőségű gabonát ígér egy nemzetközi kutatás.
Apró szálka nélküli széleskárászfélét tenyésztettek ki kínai biológusok.
Óriási eredményt értek el a magyar kutatók.
Egyfajta emlékezeti mechanizmus segít az alkalmazkodást.
16 ezer éves tengeri moszatokat fedeztek fel a kutatók.
Nagy a baj.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
