Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre súlyosabb következményekkel jár a klímaváltozás a világra nézve.
Ha nem lépünk, már a közeljövőben visszafordíthatatlan változások indulhatnak el Európában.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
A világ számos pontján találunk jó példákat arra, hogy a régi korok embere hogyan változtatott a mezőgazdaságon, ha éghajlati válsággal nézett szembe.
Az elmúlt időszak szélsőséges időjárási eseményei már a klímakatasztrófa előjelei lehetnek.
A szakértő szerint a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, de ez sem lesz elég minden térségben.
Több milliárd ember lakhelye válhat élhetetlenné a jövőben az éghajlatváltozás miatt.
Mit okozhat még a klímaváltozás hazánkban?
A klímaváltozás harmincszorosára növelte a hőhullámok valószínűségét.
Itt a klímaváltozás egyik aggasztó következménye.
Hínár- és algakosztra fogott szarvasmarhákban látják a metánprobléma megoldását.
A légkörben a növekvő CO2 koncentráció kulcsszereplő a klímaváltozásban.
Már a magyar krumplinak is búcsút inthetünk?
Több mint 100 ország állapodott meg, hazánk viszont a kivételek között van.
Nem véletlenül kérik meg az árát ennek a fűszernek.
Az aszály miatt csokoládé- és kávéhiány fenyeget.
A tengeri hőhullámok jelentős károkat okoznak a helyi ökoszisztémákban.
Mindössze ennyit kellene tenni hozzá.
A megoldás a nemesítésben rejlik.
Egyre rosszabb körülmények között kell egyre többet termelni.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.