Magyarországon egy Európában egyedülálló mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működik.
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2025. december 1. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók.
A magyar termelőknek hamarosan célszerű igényelni a 2025-ös agrárbiztosítási díjtámogatást.
A megjelent rendeletek enyhítik a viharkárok pénzügyi következményeit és egyszerűsítik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert.
Bár egyre több termelő él ezekkel a lehetőségekkel, sokan még mindig nem kötnek mezőgazdasági biztosítást.
A mezőgazdasági növénybiztosítások mellett a vagyon- és felelősségbiztosítások pörögnek a legjobban a magyar agráriumban.
Újra megnyílt az önkéntes csatlakozás lehetősége a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez.
Változott a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló rendelet tagsági jogviszonnyal foglalkozó része.
Mutatjuk, mit kell tudni a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer aktualitásairól.
A rekord méretű tavalyi kárkifizetéseket a korábbi szerződések tömeges biztosítói felmondása kísérte.
A konstruktív szemlélet segítheti a gazdákat a piaci kockázatok kezelésében.
Elindul a "Megújuló vidék, megújuló agrárium" program második üteme.
Milliárdos többletforrásban részesülnek a magyar állattartók.
Másfélszeresére nőtt az agrárbiztosítások keretösszege.
A felelős gazdálkodáshoz elengedhetetlenek az agrárbiztosítások.
Az új rendszer a gazdák jövedelmét is védi.
Új kockázatkezelési eszközt vezet be az Agrárminisztérium.
Elérhető a krízisbiztonsági rendszer a termelők számára.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
