Növény | 2021. december 16. 14:45
Vajon meddig ehetünk még magyar szőlőt? Rossz hírek érkeztek az ültetvényekről
Évek óta csökken a magyarországi szőlőterületek mérete.
2025. április 30. szerda Katalin, Kitti
Évek óta csökken a magyarországi szőlőterületek mérete.
Jelentősen visszaesett a tavalyi évhez képest a kukoricatermés idén.
Elkészült a tavalyi év elemzése.
Az elmúlt harminc év nem volt kegyes ehhez a gyümölcshöz.
Jelentősen nőttek a termőföldárak és bérleti díjak 2020-ban.
Megint drágább lett az élet.
De vannak olyan megyék is, ahol ennek a két-háromszorosáért kaphatunk földet.
Az utóbbi években határozottan csökkent a száraztészták fogyasztói ára.
Nőtt a baromfiállomány, csökkent a sertések száma.
Sokkal kevesebbet költenek az öntözésre a magyarok, mint 20 éve.
Főleg Németországba kerül a magyar szilva.
Elkerülhetetlen az áremelés az ágazatban.
Óriásit nőtt a napraforgó vetésterülete és termésmennyisége az elmúlt 20 évben.
Brutálisan visszaesett a cukorrépa-termesztés Magyarországon.
Kiderült, hol fogyasztják a legtöbb kávét a világon.
Óriási különbségek vannak az ágazaton belül is az átlagkeresetekben.
Ez az iparág is fellélegezhetett a korlátozások feloldásával.
Jelentősen megnőtt a magyarok gombafogyasztása az elmúlt évtizedben.
4,9 százalékkal nőttek augusztusban a fogyasztói árak.
2005 és 2019 között nagyot nőtt a sertéshús importja és exportja is.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.