Több tényezőtől is függ még, milyenek lesznek idén a téli hónapok Magyarországon.
Csütörtökön a hajnali órákban 22,8 fokot mértek Lágymányoson, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó fővárosi legmagasabb minimum-hőmérséklet rekordja.
Július 16-án volt, ahol 38 Celsius-fok feletti hőmérsékletet regisztráltak az OMSZ munkatársai.
A kutatók szerint az idei első fél év volt a harmadik legmelegebb a feljegyzések kezdete óta.
A július 3. és 9. közötti volt a valaha világszinten mért legmelegebb hét a WMI szerint.
A jövő hét közepéig kifejezetten meleg időre számíthatunk, vasárnaptól újabb kánikulai hullámra kell készülni.
A mostani esőzések ellenére is jöhetnek még forró és aszályos időszakok idén nyáron.
A Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint megdőlt a napi minimum-rekord vasárnap hazánkban.
Országos Meteorológia Szolgálat: megdőlt a napi országos és a budapesti melegrekord is.
Európában a második legmelegebb év volt a tavalyi, derült ki a meteorológusok elemzéséből.
Nincs a láthatáron komolyabb lehűlés, a túl enyhe idő azonban kifejezetten káros a mezőgazdaság szempontjából.
Elképesztően meleg van szinte az egész kontinensen, több országban is megdőltek a korábbi melegrekordok.
Január 2-én is megdőlt a napi melegrekord hazánkban, és ez már a második ebben az évben.
Megdőlt a melegrekord, 18,9 fokot mértek vasárnap hazánkban, a régi maximum 17,5 fok volt.
Megdőlt a melegrekord szombaton Budapesten, igazi tavaszias időjárás volt a fővárosban.
A nyolcadik legszárazabb és a kilencedik legmelegebb október volt az idei 1901 óta.
Változatlan kibocsátások mellett melegrekordok sorát hozzák majd a nyarak Magyarországon.
A 2022-es volt a legmelegebb nyár emberemlékezet óta, amikor öt hőhullámos időszak is előfordult.
Egy friss tanulmány szerint 2035-re általánossá válhatnak a rekordmagas hőhullámok.
Egyre durvább következményei lesznek a klímaváltozásnak.
Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére sem rendült meg a magyar termelők bizalma a napraforgóban.
Ez így nem mehet tovább: ingyenes vízből nem lesz biztonságos öntözés Magyarországon.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A doktori fokozattal járó többlettudást a magyar agrárcégek sem értékelik igazán.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
