2022. december 4. vasárnap Borbála, Barbara

Hatalmas ütést kapott a magyar mezőgazdaság: van baj, nem is kicsi

MTI
Hamarosan átlépünk a júliusi hónapon, ami több szempontból is könyörtelen volt a gazdákkal. Beszédes adat lehet, hogy a sokévi csapadékadatokat nézve hazánkban július a második legcsapadékosabb hónap - csak épp nem ebben az évben. Gyakorlatilag szinte nem hullott értékelhető csapadék. A pusztító szárazsággal az egész mezőgazdaságnak meg kell küzdenie, ám sok esetben bizony hiába volt minden igyekezet, nem lehetett felülkerekedni az aszályon. Ráadásul idén júliusban több melegrekord is született.

Ám az elviselhetetlen hőség ellenére nem 2022 volt a legpusztítóbb és legszárazabb, legmelegebb évünk. Magyarországon 1901 óta a legszárazabb év 2011-ben volt, a csapadék értéke 420 mm. 2000-ben Szegeden például mindössze alig 203 mm csapadék hullott, 2011-ben Budapesten 290 mm, ugyanebben az évben Siófokon pedig 287 mm. A csapadékhiány mellett a kánikulával is szembetalálhattuk magunkat: Magyarországon 1901 óta a legmelegebb év 2007-ben volt, a hőmérséklet maximális értéke 41,9 °C volt. Idén ugyan ezt a számot ugyan nem értük el, de Kiskunfélegyházán és Hódmezővásárhelyen 41,5 fokot mértek július 23-án. 1950-ben sem fáztak a magyarok, Pécsett például 41,3 fokig szökött fel a hőmérő, míg 2007-ben, Kékestetőn 31,4 fokig.

 

Kegyetlen volt az aszály az elmúlt 10 évben Magyarországon

Sajnos az aszály sem újdonság hazánkban, 2011-ben még 35, 3 ezer négyzetkilométernyi területet érintett az aszály. Ez a szám azonban egy évvel később, 2012-ben drasztikusan megugrott, már közel 81 ezer négyzetkilométernyi ilyen területet tartottak számon. Utána mondhatni, hogy javuló tendencia volt megfigyelhető, 2013-ban 74,5 ezer négyzetkilométerre csökkent vissza, míg 2014-ben egészen 0-ra redukálódott. Ám ezután ismét jött a hidegzuhany: 2015-ben ugyanis, minden addiginál nagyobb, mintegy 83,3 ezer négyzetkilométernyi területen pusztított az aszály. A tavalyi évben sem volt túl rózsás a helyzet, akkor 65,1 ezer négyzetkilométer volt az aszály sújtotta területek nagysága.

Küzdenek a mezőgazdaságban 

Lapunk korábban beszámolt arról, hogy régóta nem látott aszály pusztít Magyarországon, ami komoly veszteségeket okoz a gazdáknak. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy eddig mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre a kedvezőtlen időjárás miatt olyannyira, hogy ezeken a területeken nem takarítható be semmiféle termés. Ami tovább fokozza a bajt, hogy a szárazság egy olyan évben viszi el a termés jelentős részét, amikor rendkívül magas árak vannak, tehát a gazdák normál körülmények között mondhatni, hogy kifejezetten jól kereshettek volna idén.

A klímaváltozás mondhatni, hogy rárúgta az ajtót Magyarországra is, és talán eljött az idő, hogy a klímahiszti szót elfelejtsük. A dolgok súlyosságát jól mutatja, hogy csak az említett két növénynél elképesztő összeg, 400 milliárd forint a kiesés. Mindezek mellett a kalászos gabonák aratása sem hozott fényes eredményeket. Ám itt még mindig nincs vége, mivel nemcsak a hiánnyal, hanem sok esetben a gyengébb minőséggel is számolniuk kell a termelőknek a súlyos csapadékhiány miatt. 

Nagy csapás lehet az állattartóknak is

Az idei aszályhelyzet a legeltető állattartókat is érzékenyen érinti, és ez alól nem kivételek azok sem, akik anyatehenekkel foglalkoznak. A hőség miatt a tehenek egyre kevesebb tejet adnak, az aszály pedig tönkreteszi a legelőket. Ráadásul a téli takarmányellátás is akadozhat. A csapadékhiányt ugyanis nemcsak a gabonafélék és a kapásnövények sínylették meg, hanem vélhetően szálastakarmányból is kevesebb mennyiség áll majd idén rendelkezésre. 

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?