Vége a megszokásoknak: itt az ideje változtatnia a magyar gazdáknak
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Ötezer éves jégréteg alatt különleges baktériumot fedeztek fel az Aranyosfői-jégbarlangban.
Ahhoz hogy ne romoljanak meg, és biztonsággal elálljanak sokáig, fontos megérteni a forralás, fertőtlenítés, és dunsztolás szerepét.
A tudatosan megválasztott kezelések hosszú távon a termésbiztonságot és a talaj egészségét is erősítik.
Mamutfenyő a klímaváltozás árnyékában: természetalapú beavatkozással mentik meg Gödöllő ikonikus fáját.
A talaj ökoszisztéma megfelelő kezelése, működtetése a talaj jövőbeni termékenységének, fenntarthatóságának az alapját jelenti
A komposztálás régóta ismert módszer, napjainkban pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
Az esszenciális növényi tápanyagok közül a foszfor a legnehezebben felvehető elem, ugyanakkor a nitrogén után a növénytermesztés sikerességét leginkább meghatározó tápanyag
Már régóta sejtették.
A nagy hidrosztatikus nyomás hatásait kutatják a MATE-n.
Fontos szerepet játszanak az aminosavak a talajélet javításában.
Továbbra sincs tökéletesen rendezve az avarégetés problémája.
Egyes baktériumtörzsek már az élelmiszerláncban is megjelentek.
Megtudtuk, miért árt a talajnak, ha szennyezett gabonát használunk trágyaként.
A párolgással ellentétes irányban is lehet mozgatni a vizet.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.