A talajtakarásos termesztés jelentősen hozzájárul a talaj fizikai, kémiai tulajdonságainak megőrzéséhez.
Egyszerre kell kiaknázni a kedvező időszakokat és felkészülni az egyre szélsőségesebb körülményekre a gazdáknak.
A humusz nem csupán a talaj „lelke”, hanem számos fontos ökológiai és gazdálkodási funkció betöltője is.
Fontos, hogy a laboratóriumi vizsgálati eredmények adatait a gazdálkodók maguk is értelmezni tudják.
Megjelent a Bizottság rendelete, amely módosítja a növényvédő szerek élelmiszerekben és takarmányokban előforduló maximális maradékértékeit.
A hazai dísznövényexport szinte teljes egészében (97,6%) öt EU-tagországba irányult - a legnagyobb felvevő Románia volt, amely önmagában a kivitel közel felét adta.
Egyre több magyar gazdálkodó tesz próbát a precíziós időjárás-állomásokkal és szenzoros megoldásokkal.
A HUNOR Magyar Űrhajós Programban vizsgálják a növények csírázását, mikrozöldség-termelését és levélfejlődését a DE szakemberei.
Vannak olyan kerti munkálatok, amelyek most célszerű egy kicsit későbbre hagyni.
Nemcsak az élővilágot, hanem az emberiséget is veszélyeztetik a mikroműanyagok.
Az öntözővíz minősége, paraméterei kulcsfontosságúak a növények fejlődéséhez, és komoly hatással lehetnek a terméshozamra.
Felhívja a figyelmet a Nébih arra, hogy fél évvel a lejárat előtt kell kérni a növényvédő szerek újraengedélyezését.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – IV. rész
Elkezdődött az aratás Békés vármegyében, az aszály miatt a kalászosok fejlődése és terméshozamai elmaradnak a vártól.
A kártevő komoly kihívást jelentenek a kiskertekben, különösen a keresztesvirágú növények termesztésénél.
A napraforgó növényvédelmi szempontból az érzékeny kultúrák közé sorolható, ezért oda kell rá figyelni.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
A csalán kiváló alapanyag természetes tápoldat készítéséhez, érdemes foglalkozni vele.
Sikeresen termesztettek holdpor-szimulánsban mustárnövényt a kutatók, ráadásul ezek a növények magokat is teremtek.
A megszokottnál később kezdődhet az idén a hazai dinnyeszezon, a hűvös tavasz komoly fejtörést okozott a gazdálkodóknak.
A magyar húsipar egyszerre néz szembe az alapanyagárak, a munkaerőhiány, az importverseny, a fogyasztói árérzékenység és az egészségtudatosság erősödésének kihívásaival.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Kevesebb művelés, jobb vízmegőrzés, célzott tápanyag-kijuttatás: ismerje meg a KUHN STRIGER sávművelő előnyeit.
