A farkasok védettségének csökkentésére irányuló brüsszeli javaslat elutasítását kérik román civilek a bukaresti szaktárcától.
A vadmacskák megőrzése nem csak a múltunk tisztelete, hanem a jövőnk ígérete is.
Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok 2024. évi országos lakossági felmérésének összesítése.
Idén januárban 21. alkalommal szervezték meg a hazánkban telelő sasok, sólymok és egyéb ragadozó madarak éves számlálását.
Az éjszakai életmódot folytató vadmacskát választotta idén az év emlősének a Vadonleső program.
2024 januárjában a Nébih ismét igazolta a veszettség vírust Szabolcs-Szatmár Bereg megyében.
Erdei fülesbagoly kolónia költözött be Vas vármegyei egyik legkisebb településére.
Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve megrendezi az Országos Sasszinkront.
A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben, az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel.
A világjárvány mostanra állatok millióit ölte meg, már jegesmedve is pusztult el a madárinfluenzában.
Rendkívüli ragadozóhal horgászati korlátozás lépett életbe a Velencei-tó teljes területén.
Annyira elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, hogy már a lakott területeken is felbukkanhatnak.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
Az enyhébb telek miatt évről évre egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a gazdálkodóknak a mezei pocok elleni védekezésre.
A számítások szerint a kormoránok annyi halat pusztítanak el a hazai vizekben, mint amennyi a horgászok zsákmánya, 4,5-5 ezer tonnát.
A hazai farkasállomány nagysága napjainkban sem lehet több 60-70 egyednél Magyarországon.
A kertek és házak körül előfordulnak olykor vadon élő állatok: néha nyulak, rókák, vaddisznók okoznak károkat.
Folyamatos növekedést mutat a Magyarországra visszatelepülő szürke farkasok állománya.
Biztonságos oszlopokon, új magaslati kiülőpontok várják a Ráckevei Duna-ág ragadozómadarait.
Hiánypótló kutatást mutattak be a MATE-n a dámszarvas európai állományáról és hasznosításáról.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
