A napokban immár ötödik alkalommal jelent meg a vírus Magyarországon, ezúttal Rábapordány településen.
A Zsolnai regionális rendőrség közösségi oldalán tájékoztatott a Lengyelország által bevezetett újabb határkorlátozásokról.
Útlezárásokra és a járványvédelmi intézkedések betartására figyelmeztette a lakosságot a Hegykői Mezőgazdasági Zrt.
Az állategészségügyi szakemberek helyett Pereszteg polgármestere tartott tájékoztatót a település lakosságának.
A magyar állam felvásárolja az egészséges sertéseket a járvány által érintett területekről.
Az állattartók szigorúan és következetesen tartsanak be minden állategészségügyi szabályt és járványvédelmi előírást!
Facebook-posztban reagált Bóna Szabolcs a rábapordányi száj- és körömfájás kitörés hírére.
Az illetékes hatóságok döntése alapján Peresztegen fogják eltemetni a rábapordányi járványkitörés során leölt szarvasmarhákat.
Megindult a rábapordányi állattartó telepen felszámolásra ítélt szarvasmarha-állomány elszállítása.
Április 17-én egy rábapordányi tehenészetben mutatták ki a ragadós száj- és körömfájás vírus jelenlétét.
Vas megyétől és az M86-ostól pár kilométerre tört ki a száj- és körömfájás - térképen mutatjuk az eddigi eseteket.
A rövid távú anyagi kár a leölt állatok révén 10-12 milliárd forint, a kieső éves tejhozam 15-17 milliárd forintra tehető.
Rábapordányban is megjelenhetett a ragadós száj- és körömfájás, több állaton észlelték a betegség tüneteit, de a végleges diagnózisra még várni kell.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
Ausztriában több mint 240 gazdaságban azonosították a szarvasmarhák kéknyelv-betegségét.
Ismeretlen tettes vágta el a villanypásztort a száj- és körömfájással sújtott Dunakilitiben.
A Politico szerint egyelőre nincs tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná ezt a feltételezést.
A ragadós száj- és körömfájással érintett négy állattartó telepen befejeződött az állatállomány felszámolása.
Horvátország két régebbi határátkelőhelyet jelölt ki a Magyarországról és Szlovákiából érkező nyers tejet szállító gépjárművek ellenőrzésére.
A szervezők a járványhelyzetre való tekintettel a program lemondása mellett döntöttek.
A szőlő aranyszínű sárgasága csak az egyik nagy kihívás, amire a magyar borászatoknak megoldást kell találniuk.
A cirok globálisan az ötödik legfontosabb gabonaféle a búza, a rizs, a kukorica és az árpa után.
Bár szükség van a gépbeszerzési támogatásokra, azok jelen formájukban torzítják a piacot.
A tél utolsó hónapjába értünk, így érdemes elkezdeni a tavaszi előkészületeket a kertekben is.
Ha túl korán, nem megfelelő állapotú talajon kezdjük meg a munkát, azzal többet árthatunk, mint amennyit használunk.
A No-Till technológia felgyorsuló térnyerése és a LEMKEN Solitair NT (No Till) szerepe a vízmegőrző vetéstechnológiákban
A 2025-ben megrendezett Agritechnica kiállításon a Monosem standja számos érdekes újdonságot tartalmazott. A legtöbb újítást a vázak, és az azokra szerelhető vetőkocsi-elrendezések kapták.
Rejtett veszély a napraforgóban és a kukoricában: a drótféregkártétel
