Bernhard Url, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) leköszönő ügyvezető igazgatója szerint Európa hatalmas sertésállománya "veszélyes víruslaboratóriummá" válhat, ha megfertőződik a terjedő madárinfluenza-járvánnyal, amely már átterjedt a baromfikra, szarvasmarhákra és juhokra is. A szakember hangsúlyozta, hogy a kontinensnek fokozott készültségben kell lennie, miután az Egyesült Államokban tömeges fertőzések történtek, és növekszik a félelem, hogy a kórokozó emberről emberre terjedő mutációvá alakulhat.

Az USA-ban 2023 márciusában kezdődött H5N1 járvány már 17 államban fertőzött meg tejelő szarvasmarhákat és mind az 50 államban baromfikat. Az amerikai hatóságok több tucat emberi fertőzést is megerősítettek, köztük egy halálesetet. Tavaly Oregonban két sertésfertőzést jelentettek, az Egyesült Királyságban pedig idén márciusban azonosították az első juhfertőzést.

Európa sertésállománya világviszonylatban jelentős: 133,6 millió állattal rendelkezik, szemben az USA 75,8 milliós állományával. Kínában körülbelül 400 millió sertés él.

A madárinfluenza különleges eset abban az értelemben, hogy egyre inkább terjed a madarakról az emlősökre

- nyilatkozta Bernhard Url.

Az EFSA volt ügyveztő igazgatója különösen aggasztónak tartja azt a kockázatot, hogy ha a kórokozó elkezd keringeni a sertésekben, genetikai anyagot cserélhet az emberi influenzával, és emberről emberre terjedővé válhat. A tudósok a sertéseket különösen veszélyes közvetítőnek tartják, mivel biológiájuk hatékonyan keverheti a madarak és emberek kórokozóit. Benhard Url szerint a H5N1 helyzet "viszonylag jól kontrollált" Európában, bár a baromfik közötti járványok már milliók leölését eredményezték. A hatóságok, köztük az ő ügynöksége is, biztonsági intézkedéseket vezetnek be, beleértve a gazdaságok bezárását és a felmerülő veszélyek értékelését.

A háttérben működik egy rendszer, amely monitorozza, felügyeli és gyűjti a vándormadarakból származó törzseket

- mondta Bernhard Url, aki több mint 11 év szolgálat után szeptemberben távozik posztjáról.

Európában más állati betegségek is fenyegetnek, köztük az afrikai sertéspestis, a kéknyelv-betegség és a száj- és körömfájás. Az éghajlatváltozás elősegíti a kéknyelv-betegséget hordozó csípőszúnyogok terjedését, amely potenciálisan halálos lehet juhok és szarvasok számára.

A szakember ugyanakkor meglepőnek nevezte a száj- és körömfájás januári németországi kitörését, amely az ország első ilyen esete volt közel 40 év után. A betegséget később szlovákiai és magyarországi gazdaságokban is kimutatták, ami ezrek leölését eredményezte és határátkelők lezárásához vezetett.