Azonnali behozatali tilalmat rendeltek el a magyar és szlovák állatokra és állati termékekre.
Több mint 50 év után ismét megjelent a magyarországi állatállományokban a ragadós száj- és körömfájás betegség.
Egy 1400 szarvasmarhát tartó telepen jelentkeztek március elején a ragadós száj- és körömfájás betegség klasszikus tünetei.
A németek január 10-én jelentették be az első ragadós száj- és körömfájás megbetegedést az országban, amely közel 40 év után az első eset volt.
Az Európai Unió jelezte, hogy a német hús- és tejtermékek értékesítése folytatódhat a fertőzött régión kívül.
Nagy-Britannia állategészségügyi kockázatból fakadó import korlátozásokat vezetett be.
A németek kijelentették, hogy egyes korlátozó intézkedéseket, köztük az állatszállítás bizonyos korlátozásait nem hosszabbítják meg.
Nagy pofont kaphatnak a német termelők a ragadós száj- és körömfájás betegség miatt.
Németországban negyven év óta most először fordult elő ragadós száj- és körömfájás.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A gazdasági helyzet, a fogyasztói tudatosság növekedése és az egészséges életmód iránti igény együttesen formálják át a húsfogyasztási szokásokat Magyarországon.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.