Növény | 2024. október 3. 17:28
Durva, ami a Balatonnal történik: mi lesz így a magyar tengerrel?
Egyre sósabb a Balaton vize, ez pedig a jövőben hatással lehet a magyar tenger élővilágára is.
2026. április 28. kedd Valéria
Egyre sósabb a Balaton vize, ez pedig a jövőben hatással lehet a magyar tenger élővilágára is.
A szakemberek újabb ivadékbölcsők létesítésére készülnek Győr-Moson-Sopron vármegyében.
Idén nem tudták friss vízzel feltölteni Dinnyésen a tavakat, ezért visszaforgatják a meglévő vizet, aminek a minősége enyhén szólva sem a legjobb.
A két hete tomboló hőség ellenére a Balaton tekintetében továbbra sem beszélhetünk algásodásról.
A kiszáradás fenyegeti Szicília egyetlen természetes tavát, miközben a szigetet hónapok óta csapadékhiány sújtja.
Olyan parazita jelent meg a magyar vizekben, amely habár nem okozza a halak elhullását, de szaporodásukban megakadályozza őket.
A közelmúltban két egymástól független lénai tok fogásról értesült a Balatoni Halgazdálkodási Zrt.
Egyes tanulmányok szerint a Kiskunság egy része egyike lesz Európa félsivatagi tájainak.
Az egykori bombatölcsérekben kialakult kistavak kiemelten fontosak a biodiverzitás megőrzése szempontjából.
A Fertő tó már nagyjából 25 ezer évvel ezelőtt is létezhetett egy új kutatás szerint.
A nemrég zárult Év Vadvirága szavazás győztese a fehér tündérrózsa lett Magyarországon.
Több ezer pontyot telepítettek hétfőn a Balatonba, a tervek szerint egész héten tartanak majd a telepítések.
Az ÖK kutatói azt vizsgálták, hogy az állóvízi ökoszisztémák mennyire képesek ellenállni a hőhullámoknak.
A legtöbb orvhalász a Balatonnál tevékenykedik, de a belső-somogyi tavakon, csatornákon is buktak már le.
A világ nagy tavainak több mint felénél zsugorodást regisztráltak az 1990-es évek eleje óta.
Durván megemelkedhet a ponty kilójának ára idén.
Borjú méretű óriáspontyot fogtak Hejőkeresztúron.
A tudósok a kerti kis tavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását kutatják.
Állatcsalogató praktikák, amikért nem csak az élőlények lesznek hálásak.
Nem véletlenül kedvelik ennyire.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
