Nem csak az számít, hány milliméter esik, hanem az is, milyen talajra, milyen gyorsan és milyen növényre hull.
Az ősz nemcsak a lehulló levelek és a hűvösebb napok időszaka, hanem a gyepápolás egyik legfontosabb szezonja is.
A legfrissebb előrejelzés szerint még várnia kell a földeknek az áztató őszi esőkre.
A szárazföldi növények többsége képes valamilyen mikorrhiza-kapcsolatra, de nem mindegyik.
2023 és 2025 között több mint egynegyedével nőtt a biotermékek forgalma Magyarországon.
A gyökerek által kibocsátott szerves vegyületek tápanyagforrást jelenthetnek egyes mikroorganizmusok számára.
A következő napokban több időjárási front is érinti térségünket, a jövő héten pedig jelentős lehűlésre is számítani lehet.
Sokat ért a múlt heti eső, de közel sem jutott belőle mindenhova, az Alföld jelentős részén továbbra is súlyos a vízhiány.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Arra figyelmeztetnek, hogy a lebomló műanyagokból kioldódó vegyületeknek toxikus hatása is lehet.
Péntekre igazi borongós, esős őszi reggelre ébredt az ország nyugati fele, és az esőfelhők egész délelőtt velünk maradnak.
Nemcsak a termés mennyiségét, hanem a zöldségek minőségét és a termesztés gazdaságosságát is súlyosan érinti az idei szélsőséges időjárás.
A 2026-os nyár hosszan tartó aszálya miatt idén őszre rendkívüli mértékben elszaporodott a királydinnye.
Az aszályos nyári időszakot követően az őszi és téli csapadék kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági területek vízkészletének pótlásában.
Nagyobb területre kiterjedő, számottevő esőre a hét második felében van esély, de egyelőre ennek mennyisége is elég bizonytalan.
A szeptemberrel beköszöntött az ősz, a kertben azonban még bőven akad tennivalónk.
A klímaváltozás hatására nemcsak új fajtákra, hanem bizonyos esetekben új növényfajokra is szükség lehet.
Öt éve Svájcban elkezdtek egy a különleges kísérletet, melynek eredményeit most publikálták.
Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős részén találkozhatunk savanyú talajokkal: becslések szerint mintegy 2,2 millió hektárt érint ez a probléma. A talaj kémhatását alapvetően a talajképző kőzet tulajdonságai és a kilúgzás mértéke határozzák meg, amelyre a termőhelyi adottságok és az időjárási körülmények egyaránt hatással vannak.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Az ősz beköszöntével általában lassan véget ér az öntözési szezon, idén azonban más a helyzet.
A magyarországi fakitermelés az elmúlt 25 évben jelentős ingadozásokat mutatott, de a legtöbb évben 7 millió köbméter körül alakult
Jelentős mértékben nőtt az import tojás mennyisége az Európai Unióban az év első felében.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
