A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
Több mint 30 ezer köbméternyi szennyezett talajt szállítottak a környékbeli termőföldekre a kínai BYD szegedi gyárépítésének helyszínéről.
A konténeres, vagyis cserépben nevelt növényeket nyáron is biztonságosan el lehet ültetni.
Mi lenne, ha egyetlen nap alatt olyan ötleten dolgozhatnál, amely kézzelfoghatóan hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez és a hazai mezőgazdaság versenyképességéhez?
A kérdésre Godó Laura, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszolt.
A kiskerti gazdálkodás egyik legnagyobb kihívása nem a kártevők elleni harc vagy a gyomlálás, hanem az életerő fenntartása a talajban.
A tudatos kerttervezés egyik legizgalmasabb területe a növénytársítás, amivel egy jól működő, önszabályozó közösséget hozhatunk létre.
A „No Mow May” mozgalom az utóbbi évek egyik legnépszerűbb és legvitatottabb kertészeti trendjévé vált.
A legfrissebb előrejelzések szerint az esős időszakot száraz, nyáriasan forró napok váltják fel május végére.
Sok minden múlhat azon, hogy a gazdálkodók képesek lesznek-e komplex rendszerként kezelni a talajt.
Hazánkban továbbra is probléma, hogy a magyarországi biotermelés közel 90 százaléka külföldi piacokra kerül.
Pusztán öntözéssel már nem állítható meg az Alföld egyre súlyosabb aszályhelyzet.
A kerti szezon egyik legizgalmasabb időszaka, amikor a lakásban nevelgetett, vagy megvásárolt palánták végre kikerülnek végső helyükre.
A gyepeknek nagy szerepe van a biodiverzitás fenntartásában, a vízmegőrzésben és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
A május a szamócatermesztők számára az év legkritikusabb hónapja, ilyenkor ugyanis nagyon sok minden dől el.
A kérdésre Bekecs Mátyás, a St.Imrei Regeneratív Farm gazdálkodója válaszolt.
Nemzetközi becslések szerint a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás következményeinek mintegy 90%-a valamilyen módon a vízhez köthető.
Évente több tízezer forintnyi tápanyagot hagyunk a földön hektáronként – és észre sem vesszük, vagy nem is akarjuk. Umenhoffer Péter cikke az Agrárszektor Metszet rovatában.
Egy friss tanulmány szerint a városi gazdálkodás Európa 190 millió lakosának gyümölcs- és zöldségigényéből akár 28 százalékot is fedezhetne.
Magyar Péter miniszterelnök Marispusztán egyeztetett az aszályhelyzet megoldási lehetőségeiről.
Az ipari állattartás jövője, a ketreces rendszerek, a hízott máj előállítása és az állatok tartási körülményei egyre nagyobb társadalmi és szakmai vitákat váltanak ki.
Tudatos kertészeti praktikákkal, és a megfelelő gondoskodással jelentősen meghosszabbíthatjuk mind a dísz, mind a haszonnövényeink életét.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A Magyar Közlönyben jelent meg a vonatkozó rendelet részletes szabályairól szóló módosítás.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat első része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat második része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat harmadik része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
