A tartós csapadékhiány miatt ismét szárazra került a híres homokpad Balatonfenyvesnél.
A kérdésre Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke válaszolt a Metszetnek.
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
Több mint 30 ezer köbméternyi szennyezett talajt szállítottak a környékbeli termőföldekre a kínai BYD szegedi gyárépítésének helyszínéről.
A konténeres, vagyis cserépben nevelt növényeket nyáron is biztonságosan el lehet ültetni.
Mi lenne, ha egyetlen nap alatt olyan ötleten dolgozhatnál, amely kézzelfoghatóan hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez és a hazai mezőgazdaság versenyképességéhez?
A kérdésre Godó Laura, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszolt.
A kiskerti gazdálkodás egyik legnagyobb kihívása nem a kártevők elleni harc vagy a gyomlálás, hanem az életerő fenntartása a talajban.
A tudatos kerttervezés egyik legizgalmasabb területe a növénytársítás, amivel egy jól működő, önszabályozó közösséget hozhatunk létre.
A „No Mow May” mozgalom az utóbbi évek egyik legnépszerűbb és legvitatottabb kertészeti trendjévé vált.
A legfrissebb előrejelzések szerint az esős időszakot száraz, nyáriasan forró napok váltják fel május végére.
Sok minden múlhat azon, hogy a gazdálkodók képesek lesznek-e komplex rendszerként kezelni a talajt.
Hazánkban továbbra is probléma, hogy a magyarországi biotermelés közel 90 százaléka külföldi piacokra kerül.
Pusztán öntözéssel már nem állítható meg az Alföld egyre súlyosabb aszályhelyzet.
A kerti szezon egyik legizgalmasabb időszaka, amikor a lakásban nevelgetett, vagy megvásárolt palánták végre kikerülnek végső helyükre.
A gyepeknek nagy szerepe van a biodiverzitás fenntartásában, a vízmegőrzésben és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
A május a szamócatermesztők számára az év legkritikusabb hónapja, ilyenkor ugyanis nagyon sok minden dől el.
A kérdésre Bekecs Mátyás, a St.Imrei Regeneratív Farm gazdálkodója válaszolt.
Nemzetközi becslések szerint a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás következményeinek mintegy 90%-a valamilyen módon a vízhez köthető.
Évente több tízezer forintnyi tápanyagot hagyunk a földön hektáronként – és észre sem vesszük, vagy nem is akarjuk. Umenhoffer Péter cikke az Agrárszektor Metszet rovatában.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
