Van egy világszerte ismert gyógynövény a gulan, amit az örök élet növényének is neveznek.
A legfrissebb előrejelzések szerint kritikus időszak előtt áll a magyar gyümölcstermesztés.
Az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás a fejtrágyázás során egyre fontosabbá válik.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 16 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával március harmadik hetében.
Ahogy közeledik a tavaszi szezon, egyre fontosabbá válik, hogy a talajaink a lehető legjobb állapotban várják a vetést. A mikrobiális talajoltás és a szármaradvány bontás ma már nem csupán kiegészítő technológia, hanem olyan alapvető eszköz, amely képes stabilizálni a termelést még szélsőséges időjárási körülmények között is.
A háztartásban felgyülemlő papírhulladékok - mint a natúr kartondobozok, a vécépapírgurigák és a papír tojástartók - kiváló ún. "barna anyagot" biztosítanak a komposzt számára.
A vegetáció meginduláskor, illetve annak intenzívvé válásakor a legfontosabb feladatunk az őszi vetésűek fejtrágyázása. De milyen kérdéseket is kell feltenni és megválaszolni ilyenkor?
2025-re már közel 30%-os visszaesés következett be, így mintegy 79 ezer hektáron termesztettek szóját.
A tárcsa elsősorban a gyomirtásra és talajlazításra szolgált. Ma a legtöbb művelt terület teljesen mentes a gyomoktól.
A föld alatt fejlődő, értékes tápanyagokat raktározó növények, vagyis a gyökérzöldségek a konyhakert fontos tagjai.
Egyre többször emlegetjük, hogy kevés a csapadék. Nincs víz a földekben, hogy lesz így termés, mi lesz a mezőgazdasággal.
A fűnyírás fontos feladat a kertekben, ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogyan csináljuk.
A Közép-Amerikából származó chayote, más néven egymagvú tök hazánkban is egyre népszerűbb és könnyen termeszthető zöldségféle.
Egy-két zsák föld megvásárlása nem probléma, ám akinek sok növénye van, annak nem kis költséget jelent az egész év során.
Mit tehetünk a jobb vízgazdálkodás érdekében azért, hogy kertünk növényei a legoptimálisabb ellátást kapják az éltető vízből?
Magyarországon az elmúlt években egyre gyakrabban merül fel az olajfa-termesztés lehetősége.
Nem lehet úgy gazdálkodni, hogy az inputanyagokat nem megfelelően, kellő minőségben és szaktudással jutattjuk ki.
A klímaváltozás egyértelműen alkalmazkodásra késztet minket. Fontos azonban, hogy ismerjük meg a jelenséget, amivel szembe kell néznünk.
Az egész gabona- és takarmánypiacra hatással lehet az elhúzódó közel-keleti konfliktus.
Örömteli tapasztalat a mezőgazdaságban az egyre növekvő igény a természetes tápanyagutánpótlási és növényvédelmi megoldások iránt.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
