Nullához közelít annak az esélye, hogy mesterségesen előállított lenne a Magyarországon pusztító ragadós száj- és körömfájás vírus.
A vírus örökítőanyagának módosítása és a szándékos behurcolás is terrortámadásnak minősülne.
Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Felkavaró felvételek érkeztek a beteg állatokról a Győr-Moson-Sopron vármegyei állattartó telepről.
Megdöbbentő, mennyi összeesküvés-elmélet terjed a betegséggel kapcsolatban a közösségi médiában.
A hatóság szerint nem okoz környezeti problémát Csemeztanyán a tetemek elföldelése.
Első alkalommal azonosították Nagy-Britanniában a madárinfluenza vírusát egy juhban.
Elmarad 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Nemzetközi Szakkiállítás és Vásár.
Új paradicsomvírus fenyegeti az európai termelést, és piacképtelenné teheti a paradicsomtermést.
A legutóbbi H7N9 kitörést március 13-án észlelték egy mississippi baromfitelepen, ahol 47 654 húscsirke tenyészállatot tartottak.
Újra megjelent a madárinfluenza Pest vármegyében, most Törtel településen, egy tömőlúd telepen.
Az idegrendszeri tünetek megelőzése érdekében fontos a korai felismerés és az állatok elkülönítése a fertőzés terjedésének mérséklése érdekében.
Németország területeinek nagy részét száj- és körömfájástól mentesnek nyilvánították.
A vizsgálatok folyamatosan zajlanak, és eddig még nem találtak újabb fertőzést Magyarországon.
Ragadós száj- és körömfájás miatt több állattartó helyet zártak be a Balatonnál, korlátozásokat vezettek be a térségben.
A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal jelentése szerint újra megjelent a madárinfluenza Csongrád-Csanád vármegyében.
A sertésinfluenza jelentős gazdasági veszteséget okoz a tenyésztőknek elsősorban a súlycsökkenése és lelassult súlygyarapodása miatt.
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely a párosujjú patás állatokat érinti.
Az unió területén szeptember 21. és 2024. december 6. között 657 magas patogenitású madárinfluenza kitörést regisztráltak.
A paradicsom barna termés-ráncosodást okozó (ToBRFV) károsító az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók (RNQP) közé került.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
