A vizsgálatok folyamatosan zajlanak, és eddig még nem találtak újabb fertőzést Magyarországon.
Ragadós száj- és körömfájás miatt több állattartó helyet zártak be a Balatonnál, korlátozásokat vezettek be a térségben.
A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal jelentése szerint újra megjelent a madárinfluenza Csongrád-Csanád vármegyében.
A sertésinfluenza jelentős gazdasági veszteséget okoz a tenyésztőknek elsősorban a súlycsökkenése és lelassult súlygyarapodása miatt.
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely a párosujjú patás állatokat érinti.
Az unió területén szeptember 21. és 2024. december 6. között 657 magas patogenitású madárinfluenza kitörést regisztráltak.
A paradicsom barna termés-ráncosodást okozó (ToBRFV) károsító az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók (RNQP) közé került.
A madárinfluenza gyors terjedése és lehetséges mutációja jelentős aggodalomra ad okot.
Az Egyesült Államokban a madárinfluenza új változatát azonosították tejelő tehenekben.
A Nébih laboratóriuma madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Heves és Pest megyékben.
Először jelentettek az Egyesült Államokban madárinfluenzával összefüggő halálesetet.
A madárinfluenza-járvány veszélye miatt idén elhalasztják a közkedvelt eseményt.
Rossz irányba mennek a dolgok, négy területen is súlyos problémákat tapasztalnak a szakértők.
Alig pár hete szerezték vissza, de máris elvesztették a madárinfluenza-mentes státuszukat a franciák.
Az elmúlt évekhez képest a mostani jóval nagyobb területi kiterjedésű járvány, rendkívül agresszív a vírus, és olyan területeken is megjelent, ahol korábban nem.
Komárom-Esztergom vármegyében is azonosították a madárinfluenzát, egyre több régió érintett már.
Nyugtalanító a helyzet Argentínában, a H5N1-vírustörzs komoly gondokat okoz az országban.
Eddig 50 emlősben mutatták ki a H5N1 törzset, görények között is könnyen terjed a betegség.
Az elmúlt hetek eseményeiből jól látszik, hogy a vírus az ország bármely területén felütheti a fejé.
A hatóság a gazdaságok körül kijelölte a 3 km sugarú védőkörzeteket és a 10 km sugarú felügyeleti körzeteket.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.