A klímaváltozás miatt különösen fontos a megfelelő vízgazdálkodás Magyarországon.
Óriási probléma az Alföld talajvízkészletének csökkenése és szintjének süllyedése.
Vajon mely talajtulajdonságok azok, melyek jelentősen befolyásolják a növénytermesztést?
Megkezdte a békéshalak idei évi telepítését horgászvizeibe a Tisza Horgászegyesület.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatban ebben az évben a nőké lesz a főszerep, az idei részekben velük beszélgetünk az agrárdigitalizációs témákról.
Sürgősen lépni kell az Alföld elsivatagosodása ügyében, ám a megoldás tekintetében még nagy az ellenállás a társadalom részéről.
A 19. századig a magyar halászat nagy hagyományokkal rendelkező, különleges ágazatát jelentette a „csíkászat”.
„Változó klíma, alkalmazkodó talaj-és vízgazdálkodás!” címmel indít országos rendezvénysorozatot a NAK.
2023-ban több változtatás is megjelent, az egyik ilyen az úgynevezett Víz Keretirányelv betartására vonatkozik.
Mutatjuk, milyen uniós támogatási feltételek és lehetőségek vannak és várhatóak a mezővízben.
A Fertő tó már nagyjából 25 ezer évvel ezelőtt is létezhetett egy új kutatás szerint.
A nemrég zárult Év Vadvirága szavazás győztese a fehér tündérrózsa lett Magyarországon.
Egy friss tanulmány szerint a palackozott víz műanyag részecskék százezreit tartalmazza.
Új csatornák és víztározók építéséről beszélgetett Áder János és Nagy István a Kék bolygó című podcastben.
A karácsonyra érkezett dunai árhullám vasárnap reggel Mohácsnál 808 centiméteres vízállással tetőzött.
Melyik faj viselheti 2024-ben az "Év hala" címet? Ezt azok döntik el, akik 2023. december 31-én déli 12 óráig leadják szavazatukat.
Másodfokú árvízvédelmi készültségi szint mellett, 700 cm körül tetőzhet a Duna a fővárosban.
Újra ereszthetnek a Balatonból, a tó vízszintje ugyanis az elmúlt három hétben 14 centiméterrel emelkedett.
Óriási a bizonytalanság a híres Balfi Ásványvizet is gyártó üzem sorsát illetően.
Kiderül, milyen uniós támogatási feltételek és lehetőségek vannak és várhatóak a mezővízben.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
