Készül a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukció.
A klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül fogják megérezni a magyarok.
A tudósok szerint 2024-ben tovább romolhat a helyzet, mert az év első pár hónapjában az El Nino hatás még tovább emelheti a hőmérsékleteket.
A klímaváltozás miatt különösen fontos a megfelelő vízgazdálkodás Magyarországon.
Óriási probléma az Alföld talajvízkészletének csökkenése és szintjének süllyedése.
Vajon mely talajtulajdonságok azok, melyek jelentősen befolyásolják a növénytermesztést?
Megkezdte a békéshalak idei évi telepítését horgászvizeibe a Tisza Horgászegyesület.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatban ebben az évben a nőké lesz a főszerep, az idei részekben velük beszélgetünk az agrárdigitalizációs témákról.
Sürgősen lépni kell az Alföld elsivatagosodása ügyében, ám a megoldás tekintetében még nagy az ellenállás a társadalom részéről.
A 19. századig a magyar halászat nagy hagyományokkal rendelkező, különleges ágazatát jelentette a „csíkászat”.
„Változó klíma, alkalmazkodó talaj-és vízgazdálkodás!” címmel indít országos rendezvénysorozatot a NAK.
2023-ban több változtatás is megjelent, az egyik ilyen az úgynevezett Víz Keretirányelv betartására vonatkozik.
Mutatjuk, milyen uniós támogatási feltételek és lehetőségek vannak és várhatóak a mezővízben.
A Fertő tó már nagyjából 25 ezer évvel ezelőtt is létezhetett egy új kutatás szerint.
A nemrég zárult Év Vadvirága szavazás győztese a fehér tündérrózsa lett Magyarországon.
Egy friss tanulmány szerint a palackozott víz műanyag részecskék százezreit tartalmazza.
Új csatornák és víztározók építéséről beszélgetett Áder János és Nagy István a Kék bolygó című podcastben.
A karácsonyra érkezett dunai árhullám vasárnap reggel Mohácsnál 808 centiméteres vízállással tetőzött.
Melyik faj viselheti 2024-ben az "Év hala" címet? Ezt azok döntik el, akik 2023. december 31-én déli 12 óráig leadják szavazatukat.
Másodfokú árvízvédelmi készültségi szint mellett, 700 cm körül tetőzhet a Duna a fővárosban.
A klímaváltozás, az aszály, az alacsony felvásárlási árak és a nemzetközi piaci bizonytalanságok egyszerre helyeznek nyomást a hazai takarmányiparra.
Az aszályt hónapokkal előre jelezték a műholdas adatok, a döntéshozatal mégis reaktív maradt.
Óriási különbségek vannak az egyes növényfajok között abban, hogy mennyi vizet igényelnek, és milyen jól képesek átvészelni a száraz időszakokat.
Sokan rettegnek tőle, pedig szinte veszélytelen - a rákosi vipera megmentését célzó program eddigi legnagyobb visszatelepítése történt.
A mikotoxinok elleni küzdelemben téves megközelítés kizárólag egy beavatkozástól várni a csodát.
Reng Zoltán: hosszú távú gondolkodás nélkül nincs versenyképes agrárium
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
