Vajon tényleg egyedül vagyunk a galaxisban? – a MATE kutatója új megközelítést kínál a kérdés statisztikai értelmezésére.
Ősi élet lehetséges nyomait találta meg a NASA a Marson, a kutatásból kiderült, hogy a bolygón valaha mikrobiális élet létezhetett.
Ausztrál tudósok bizonyítékot találtak arra, hogy a Mars valószínűleg lakható lehetett.
Eddig nem lehetett tudni, hogyan maradhattak egyben az első ősi sejtek a korai Földön.
A folyamatért a kutatók elsősorban az elmúlt évtizedek szárazabb időjárását, valamint a cönológiai degradációt teszik felelőssé.
A világ egyensúlyának fenntartásában nélkülözhetetlenek a méhcsaládok.
Nincs élet a méhek után.
Ha nem történik változás, annak komoly következményei lehetnek.
Több milliárd éves talajmintákkal tér vissza a Földre a japán űrkapszula.
Eljutottak a tejsavig
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
