Leutánozták: Így jöhetett létre az élet a Földön

agrarszektor.hu
A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) intézetének kutatói laboratóriumi körülmények között reprodukálták, hogyan jöhettek létre aminosavak a Föld ősi óceánjainak aljzatán, közel 4 milliárd évvel ezelőtt. A Laura Barge által vezetett kutatócsoport tanulmányát a PNAS tudományos folyóirat publikálta, az agrárszketor.hu pedig a qubit.hu oldalán bukkant rá.

Agrárszektor 2022 konferencia

Közeleg az év nagy agráreseménye, a jubileumi Agrárszektor Konferencia 

Tizedik alkalommal rendezi meg az idén a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseménynek számít a hazai agráriumban. A november 30-december 1-jei jubileumi eseménynek a siófoki Hotel Azúr szálloda és konferenciaközpont ad otthont. A konferencia valamennyi olyan fontos agrártémával foglalkozik, amely hosszú távon is döntő hatást gyakorolhat az agrárgazdasági szereplők tevékenységeire. A rendezvény az agrárium valamennyi résztvevőjének – a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerfeldolgozóknak, a gazdálkodókat kiszolgáló szolgáltatóknak és a kereskedőknek – hasznos és naprakész információkat nyújthat, akik az államigazgatási, a vállalati-üzleti és az érdekképviseleti szféra csúcsvezetőtől hallhatnak színvonalas szakmai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Ne mulassza el, és jöjjön el a Portfolio Csoport siófoki Agrárszektor Konferenciájára november 30-december 1. között! 

Az aminosavak az élet alapvető építőkövei, amelyek a genetikai kód által meghatározott sorrendben, polipeptid láncokba rendeződve hozzák létre a fehérjéket és azok lenyűgöző változatosságát. A kutatók vizsgálataik célja aminosavak előállítása volt az ősi óceánok aljzatára jellemző anyagok és viszonyok jelenlétében. Vízzel vegyítettek kémiai reakciók elősegítésére képes vas-hidroxid ásványokat, illetve olyan egyszerű szerves molekulákat, mint a piruvát vagy az ammónia, majd az elegyet 80 fokos hőmérsékletig hevítették, és lúgos kémhatásúvá tették. Az ősi körülmények szimulálásához kivonták az oxigén nagy részét a keverékből, mivel az jelentős mennyiségben csak 2,45 milliárd évvel ezelőtt kezdett megjelenni az óceánokban.

A vas-hidroxid ilyen körülmények között elősegítette az alanin aminosav keletkezését piruvátból, egy a piruváthoz aminocsoportot hozzáadó, reduktív aminálási reakció során. A reakció melléktermékeként vagy kedvezőtlenebb körülmények esetén tejsav keletkezett. Aminosavak a kísérletekben csak akkor jöttek létre, ha a vas-hidroxid ásványok redukált és oxidált vasat is tartalmaztak. A kutatók szerint pontosan ezek a körülmények fordulnak elő vastartalmú üledékes lerakódásokban, hidrotermális kürtők közelében.

Megmutattuk, hogy a korai Földhöz és esetleg más bolygókhoz hasonló geológiai viszonyok között aminosavak és alfa-hidroxisavak keletkeznek egyszerű reakciók során, az ősi tengeri aljzaton jellemző, barátságos környezetben"

- összegezte eredményeiket Laura Barge, a kutatás vezetője. Aminosavak azonban nem csak a Föld ősi óceánjainak mélyéről származhatnak. A szerkezetét tekintve legegyszerűbb aminosavra, a glicinre már üstökösökön is rábukkantak kutatók. 2009-ben a Stardust-űrszonda által a Wild-2 üstökös kómájából visszahozott mintákban sikeresen azonosították a molekulát. Három évvel ezelőtt az Európai Űrügynökség, az ESA Rosetta űrszondája még biztosabb bizonyítékot hozott a glicin aminosav üstökösökön való jelenlétére. A szonda ROSINA spektrométere, melynek feladata a 67P-Csurjomov-Geraszimenko üstökösből távozó gázok összetevőinek megállapítása, érzékelte a glicin jelenlétét. Mindez arra enged következtetni, hogy az élet kialakulásához szükséges egyes szerves molekulákat üstökösök szállíthatták a Földre, míg többségük az ősi óceánok mélyén jöhetett létre.

Laura Barge JPL-es kutatócsoportja a hidrotermális kürtők környéki tengeri üledék mellett magukat a kürtőket is megpróbálta modellezni kísérleteik során. A hidrotermális kürtők a tengeri aljzat repedéseinél keletkeznek, olyan vulkanikusan aktív területeken, mint a Közép-Atlanti-hátság.1977-es felfedezésük óta intenzív tudományos érdeklődés övezi ezeket, hiszen a Nap által biztosított energiától független, virágzó, mélytengeri ökoszisztémák épülnek rájuk: kemoszintetizáló baktériumok, csőférgek, gyűrűsférgek, csigák, kagylók, rákok, halak és polipok.

A kísérletekhez üvegedényekben létrehozott, néhány centiméteres, kirakódott ásványokból álló kéményformációk azonban nem vezettek sikerre, mert nem sikerült bennük elérni az alanin aminosav-szintézisét. Ennek oka a szakemberek szerint többek között a mesterséges kémények parányi mérete, a rendelkezésre álló ásványok kis mennyisége és a rövid kísérleti időtartam lehetett. A kutatások azonban tovább folynak, és a még összetetteb kísérleti megoldások könnyen sikerre vezethetnek.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Agility+Alliance csomagajánlat (x)

Őszi kalászosok őszi gyomirtása – nézze meg a saját szemével, hogy mi a szakemberek véleménye, mit mutatnak a tavaszi eredmények.

KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. Agrárszektor konferenciánkat rendezzük meg idén!
Budapest Economic Forum 2022
Jön a Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája,
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Átfogó kép a hazai gazdasági helyzetről - ingyenes gazdasági fórum a helyi vállalatoknak.
Sustainable World 2022
A Portfolio jövő vállalatainak szóló konferenciája - fenntarthatóság, ESG, zöld pénzügyek,
EZT OLVASTAD MÁR?