MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
Jól tudjuk, hogy a modern sejtek rendkívül összetett felépítése évmilliárdok evolúciójának eredménye: miközben a sejtek belsejében lévő sejtszervecskék a túléléshez és működéshez szükséges számtalan speciális funkciót látnak el, addig a sejtet körülvevő membrán szabályozza az anyagok mozgását. Azt viszont régóta rejtély övezte, hogy ezek az összetett sejtek pontosan milyen folyamatok révén alakultak ki.
Azt már az 1950-es években végzett kísérletek kimutatták, hogy az egyszerűbb szervetlen és szerves vegyületekből összetettebb szénalapú molekulák szintetizálhatók. Az elképzelések szerint az élet legkorábbi formái ezekből a szerves molekulákból spontán módon alakulhattak ki a korai Földön, például úgy, hogy a peptidekből, nukleinsavakból és más szerves molekulákból ún. koacervátumok jöttek létre.
Azt viszont nem lehetett tudni, hogy a legelső ilyen sejtek hogyan maradhattak stabilak, hiszen ezek még nem rendelkeztek olyan bonyolult membránszerkezetekkel, amelyek megvédhették és egyben tarthatták volna őket.
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint nagyon úgy tűnik, hogy a korai sejtek stabilizálódásához egy igen hétköznapi anyagra volt szükség, méghozzá az esőcseppekre – írta meg a The Conservation. Ez ugyanis megakadályozhatta a cseppek összeolvadását és az örökítőanyag kiszivárgását, amivel megnyitotta az utat az összetett sejtek felé.












