A Dél-Chile mérsékelt övi esőerdeiben élő Boquila trifoliolata kúszónövény egészen különös képességekkel bír: át tudja alakítani saját leveleinek színét, formáját, méretét és erezetét olyanra, amilyen a hozzá legközelebbi növény levele. Hogy ez az alakváltás milyen okból következik be, arra több ötlet is született, meggyőző bizonyítékokat viszont egyik mellett sem sikerült felmutatni.

Az egyik elképzelés szerint az átalakulás valamilyen kémiai jelekkel történő kommunikáció vagy a levegőben szálló mikróbákhoz kapcsolódó génközvetítés eredménye lehet, de felmerült egy olyan meghökkentő hipotézis is, amely szerint a másolást növényi látás teszi lehetővé. Ennek lehetőségét még 1905-ben vetették fel először, és azon alapul, hogy a levelek felső bőrszövete lencseként gyűjtheti össze és továbbíthatja a fényt, ami egyfajta kezdetleges látást tehet lehetővé.

Igazi csodanövény nő a magyar kertekben: sokan nem is tudják, de aranyat ér

Városi virágágyi kiültetésekben is gyakran találkozunk a kakastaréjjal, vagy más néven a celosiával.

Az újabb fordulat akkor következett a történetben, amikor Jacob White és Felipe Yamashita egy kísérletben azt figyelte meg, hogy a Boquila trifoliolata növények a melléjük rakott műszőlő leveleit is megpróbálták lemásolni. A kísérlet ötlete elsőre teljes őrültségnek tűnik, így nem véletlen, hogy az idei IgNobel-díjat botanika kategóriában ennek a szerzőpárosnak ítélték oda. Ha viszont jobban belegondolunk, a kreatív ötlettel a lehetséges magyarázatok közül rögtön kettő is kieshet. Az ugyanis egészen biztos, hogy a műszőlő sem géneket, sem más információt nem adhatott tovább különös szomszédjának.

A ritkaságszámba menő növényi mimikri háttere tehát továbbra is teljes rejtély. Ám mivel az IgNobel-díj most világhírűvé tette ezt a misztikus növényt, remélhetőleg több botanikus is a titok és a növényi látás teóriájának nyomába ered majd.