Növény | 2026. február 8. 13:03
Különleges magyar fa került reflektorfénybe: örülhetnek a békéscsabaiak
Elindult a szavazás az Európai Év Fája címért, amiért egy magyar fa is versenyben van.
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Elindult a szavazás az Európai Év Fája címért, amiért egy magyar fa is versenyben van.
Az Év fája mozgalom harmincéves lesz, az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját.
2025-ben az Ökotárs Alapítvány által megrendezett Év Fája versenyen a békéscsabai Emlékek fája győzött.
Hét fa került a döntőbe az Év Fája versenyen, mutatjuk, milyen fákra lehet szavazni.
Egy lengyel bükkfa lett Európa fája 2025-ben, míg a magyar induló, az egri platánfa, a 14. helyen végzett a versenyben.
Egy magyarországi platánfára is lehet szavazni a 14. az Év európai fája versenyen.
A hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, a kertészek egyik kedvence lett az Év fája 2025-ben.
Lezárult a nagy verseny, most a Szekszárdi Remete berkenye lett az Év Fája 2023-ban.
Végre kiderült, hogy melyik őshonos fafajta lesz az Év fája 2023-ban Magyarországon.
Most kiderül, hogy a rezgő nyár, a kecskefűz vagy a vénic-szil lesz-e az Év fája?
A középkor szent fája kapta a szavazatok közel kétharmadát.
A kecskefűz, a nagylevelű hárs és a rezgő nyár közül kerül ki a nyertes.
Február végéig lehet szavazni a jelöltekre.
Még két hétig tart az online szavazás.
A mélykúti júdásfa lett idén az Év fája.
Rengeteg szavazat érkezett a győztesre.
Idén is három fafaj versenyez a kitüntető címért.
Az idén egy bolgár szil nyert, második a gödöllői óriás vackor.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
