Az első ízben megrendezett világkupára tíz országból több mint 1100 minta érkezett. A 24 tagú zsűri három nap alatt választotta ki a legszebb párlatokat, a megmérettetés aranyérmeseit és championjait. A mintegy 300 magán és kereskedelmi főzde közül a szabadkai DiBonis szerepelt a legeredményesebben, így elnyerte a fődíjat - mondta el Lovász Sándor, a verseny főszervezője az MTI-nek.

Bóni László 1991-ben alapította cégét, ekkor kezdett klasszikus kisüsti eljárással hatféle pálinkát készíteni. A fordulópontot a 2007-es év hozta, amikor megismerkedett a korszerű, számítógép irányította főzési eljárással. Vásárolt egy ilyen berendezést, majd kísérletezgetve elsajátította annak kezelését. Az első komolyabb sikereket is ez az esztendő hozta meg, a Budapesten rendezett Hundeszten három arany-, két ezüst- és egy bronzérmet nyert mintáival.

A szabadkai főzdében ma már több mint harmincféle párlat készül: többek között szilvából, meggyből, cseresznyéből, kajszibarackból, bodzából, almából, szőlőből, málnából, szederből vagy erdei szamócából. A prémium, "fehér" párlatok mellett - amelyek egy évet pihennek a forgalomba hozatal előtt -, a nemes nedűk egy részét tölgyfa hordóban vagy gyümölcságyon érlelik.

Bóni László szerint a jó pálinkának öt titka van. A legfontosabb az első osztályú, érett gyümölcs. Lényeges a szabályozott, lassan és alacsony hőfokon végbemenő erjesztés, amely megőrzi a gyümölcs illat- és aromaanyagait. Fontos a megfelelő desztillálóberendezés és az egész folyamatot irányító főzőmester tapasztalata is. Az ötödik pedig az alázat és szeretet - taglalta az MTI-nek.

Noha a DiBonis az első ízben megrendezett világkupa legeredményesebb főzdéje lett, a cég termékeit hivatalosan mégsem nevezheti pálinkának. Bár a magyar határtól 12 kilométerre ugyanolyan alapanyagból, ugyanolyan eljárással készül a párlat, mint az anyaországban, az elnevezés csak a Magyarországon megtermelt gyümölcsből, helyben főzött termékek esetén használható.

(MTI)