Beterjesztésre került az új hegytörvény javaslat

A javaslat indoklása szerint a változást az 1995 óta a szervezetek tevékenységében és a borpiac jogi és piaci környezetében beállt változások teszik szükségessé. Az előterjesztő Tiffán Zsolt szerint az eredetvédelmi szabályok piaci érvényesülését jobban szolgálja ha az egyes borvidékek mögött egységes termelői közösség áll, aminek nnek érdekében a szabályozási környezetnek az életképes és működését hosszú távon is fenntartani tudó hegyközségi rendszer elősegítését kell ösztönöznie. Ezért a hegyközségek esetében a törvényjavaslat szigorítaná a minimális területi feltételeket, egyben megteremtené annak lehetőségét, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a jövőben kezdeményezhesse szakmaközi szervezetként való elismertetését.

Az új hegyközségi törvényjavaslat módosítja a hegybíró státuszát. Jelenleg a hegybíró választott tisztségviselő, a javaslat viszont a kinevezésüket a nemzeti tanács titkárának feladatává teszi. Az indoklás szerint azért, mert a hatósági ügyekben eljáró hegybírót függetleníteni kell a hegyközség tagságától. Régóta vitára ad okot a hegyközségi tagsági viszony és a tagságból adódó jogok és kötelezettségek rendszere. A javaslattevő szerint a hegyközségek megfelelő működéséhez az szükséges, hogy a hegyközségek életének alakításába azok a termelők szóljanak bele, akik helyben végzik tevékenységüket. Ezért a javaslat szerint meg kell szüntetni a szőlőterülettel nem rendelkező felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát.

A törvényjavaslat lényeges eleme az is, hogy a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004-es törvény módosítása a hegybírók feladatává tette a szőlőültetvények kivágási és telepítési engedélyeinek kiadását, valamint az ehhez kapcsolódó újratelepítési jogok nyilvántartásának vezetését. Az ezzel kapcsolatos változásokat az új hegyközségi törvényben is szükséges rendezni - olvasható a törvényjavaslatban.

(MTI)