A mogyorótermesztést környezetrombolással vádolták

agrarszektor.hu
Ugyan a Nutella mindössze 13 százalékban tartalmaz földimogyorót (többségében cukorból és pálmaolajból áll), így is hatalmas mennyiségre van szüksége belőle az évente 10 milliárd eurós forgalmú Ferrerónak. Törökország után Olaszország a világ második legnagyobb mogyorótermesztője, ám ennek ára van - írja a g7.hu portál.

Legyen Ön is Extra Early Bird | Agrárszektor 2025 konferencia

Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, az év egyik legrangosabb agrárszakmai eseményére.

A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

A közép-olaszországi Umbria tartományban, az Alfina-fennsíkon jókora területen tüntetik el a korábbi változatos növényzetet, hogy helyet csináljanak a monokultúrás mogyoróültetvényeknek, írja a g7.hu. A Ferrero és a helyi gazdálkodói szövetség szerződése szerint 2023-ig 700 hektáron kezdenek mogyorótermesztésbe, míg országos szinten az a cél, hogy 70-ről 90 ezer hektárra növeljék az erre szolgáló területet.

Az Economist cikkében megszólaltatott helyi környezetvédő szerint egyetlen, 15-20 méter magasra növő törökmogyorófa napi 30 liter vizet igényel, emellett pedig nagy mennyiségű rovarirtót és műtrágyát is fel kell használni a kívánt termésmennyiség biztosítása érdekében. Sok helyi attól tart, hogy ezek az anyagok a közeli Bolsena-tóban kötnek ki, hiszen a fennsíkról oda folyik le a csapadék. A szomszédos Lazio tartományban lévő Vico-tó példájára hivatkoznak, amely körül évtizedek óta termesztenek mogyorót, és 2009-ben úgy elszaporodtak benne az algák, hogy egy drága víztisztítót kellett üzembe helyezni.

A Ferrero visszautasította a kritikát, mondván, a Bolsena-tó körül elenyésző a mogyorótermesztés, az alternatívaként szóba jöhető olíva-, alma- és szőlőtermesztés pedig még inkább vegyszerigényes.

A törökmogyoró károsítói
A mogyoró gombás betegségei közül a leggyakoribb a mogyorólisztharmat (Phyllactinia guttata). A mogyorót a tölgyesektől távol kell tartani, mert fertőzheti a tölgylisztharmat is. További gond a moníliás mogyoróhullás. A rovarkártevők legfontosabbika a mogyoró-gubacsatka, ami a rügyek rendellenes duzzadását, deformálódását idézi elő. A mogyoró-gubacsatka ellen nyár közepéig kell védekeznünk - egyúttal figyelhetünk a mogyoró-takácsatka kártételére is. A mogyoró- és esetenként a tölgymakkormányos is komoly problémát okozhat: ezek imágói május harmadik dekádjától június végéig repülnek; a rajzás fő időszaka hazánkban június első felében esedékes. A mogyorószüret közepén-végén a Pantilius tunicatus poloskafaj okozhat még károkat. A poloskák a barkákat szívogatják, amitől azok megbarnulnak; részleges pusztulásuk a következő évi termést veszélyezteti. (Forrás: wikipedia)
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2025. augusztus 14. 18:04