Kiderült, meddig tarthat az élelmiszerek drágulása Magyarországon

Kiderült, meddig tarthat az élelmiszerek drágulása Magyarországon

agrarszektor.hu
Valós fundamentális okok álltak az elmúlt év élelmiszerdrágulásának hátterében, ám éppen ezen tényezők enyhülése miatt némileg mérséklődhet ez a nyomás a következő hónapokban - véli Hollósi Dávid. Az MKB Bank és a TakarékBank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az árak várhatóan idén március körül fognak tetőzni, bár az árstopok kivezetése is hozhat még drágulást, és a növekvő importtal is számolni kell. A szakember szerint azonban jó stratégiával a magyar élelmiszergazdaság állja a sarat ezen tényezők közepette is.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

A 2022-es év az élelmiszerek drágulásáról szólt, amelynek az agrárium szintjén egyik legfontosabb mozgatórúgója az inputanyagok árának emelkedése volt. Kétségbevonhatatlan tény, hogy jelentősen megdrágult az energia, a műtrágya, és számos más tényező is - írta meg Portfolio. Hollósi Dávid, az MKB Bank és a TakarékBank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az elkövetkező időszakban a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is erősen meghatározó lesz a költségszintekben, hogy miként alakulnak az árak az energiahordozók piacán. Mint mondta, a magyar mezőgazdasági termelésben a szántóföldi növénytermesztés meghatározó súlya miatt a gázolaj adja az energiafelhasználás mintegy 70%-át.

Az Európai Unió által elrendelt, Oroszországot sújtó büntetőintézkedései közül a február elején életbe lépett csomag értelmében a tagországok nem importálhatnak finomított orosz kőolajtermékeket. Magyarország ugyan jelentős függősége miatt mentességet kapott ezalól, az uniós piacokon azonban lehetnek turbulenciák a szankciók nyomán, elsősorban az árakban. Ugyanakkor jelenleg épp csökkenőben vannak a világpiaci árak, ami megkönnyebbülésre adhat okot.

Ugyanez igaz a műtrágyapiacra, amelyen a gázárak határozzák meg a különböző termékek árát. Ezen piacon szintén nyugodtabb állapotok láthatók jelenleg, az irányadó holland gáztőzsdén csaknem egy hónapja 50-60 euró között mozognak a jegyzések, elsősorban az enyhe időjárás és a gáztárolók magas töltöttségi szintje miatt - ismertette Hollósi Dávid. A szakértő szerint az azonban kérdés, hogy milyen mennyiségű műtrágyakészlet áll rendelkezésre majd az EU-ban, hiszen a korábbi hónapokban, amikor a gáz jóval drágább volt a mostaninál, leálltak a gyárak, és nem gyártottak. Hazai viszonylatban elmondható, hogy a tavalyi aszályos év miatti alacsonyabb jövedelmezőség és a csökkenő terményárak talán arra sarkallják a termelőket, hogy csökkentsék a műtrágyafelhasználást, így alacsonyabb is lehet a kijuttatás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az egyéb inputanyagok tekintetében szintén jelentős áremelkedés volt tapasztalható, de ez közel sem volt olyan mértékű, mint az energiahordozók esetében. A növényvédőszerek, gyomirtók, gombaölők árának emelkedését kompenzálja, hogy a termények ára a jelenlegi, tonnánkénti százezer forint körüli szinten is kétszerese a korábbi években megszokott árszintnek. Tehát például a búza ára 2020 eleje óta a duplájára nőtt, míg a növényvédő- és egyéb szerek ára hozzávetőleg 20-40%-kal emelkedett ebben az időszakban

- mutatott rá Hollósi Dávid.

A költségek növekedését elvben mindig követi az átadási, majd pedig a fogyasztói árak emelkedése, ám a gyakorlatban nem mindig tudják a szereplők maradéktalanul érvényesíteniük az erre vonatkozó igényeiket. Ezzel kapcsolatban Hollósi Dávid elmondta, hogy 2022-ben sok év után azt lehetett látni, hogy egyszerre és nagyjából azonos mértékben emelt árat a teljes élelmiszeripar-termékpálya: a mezőgazdasági termelői kör, az élelmiszeripar és - ami fogyasztóként minden bizonnyal a legfájdalmasabb - a kiskereskedelem is. Vagyis a bolti árak emelkedésében csaknem teljes mértékben tükröződött a 2021-ben kezdődött árutőzsdei boom. Az, hogy a piaci szereplők közül ki, mikor és milyen mértékben tud áremelést érvényesíteni, nagyban függ az adott alágazat berendezkedésétől. Meghatározó az árviszonyok alakulásában például a szereplők száma.

Az állati termékpályákon tavaly jutottak el oda, hogy a vágóállatok, majd a termékek árában érvényesíteni tudták a takarmányárakban előzőleg végbement drasztikus emelkedést. A növényi termékek esetében ez már korábban megtörtént, ezt láthattuk például a lisztnél, amelyből a BL55-ös fogyasztói ára már a hatósági ár bevezetése előtt 30-40%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Az MKB Bank és a TakarékBank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint egyelőre arra lehet számítani, hogy várhatóan március környékén tetőznek az árak.

Persze, már olvashatjuk, hogy egyes tejtermékek ára jelentősen, akár 20%-kal csökken, de még ez az ár - a vaj esetében például 9600 forint kilónként - is többszöröse a korábbinak. Elképzelhető, hogy bizonyos termékek ára piaci folyamatok miatt csökken valamelyest, de általánosságban véve az élelmiszerárak márciusi tetőzésére számítunk

- mondta Hollósi Dávid.

Mi lesz az élelmiszerárakkal az ársapka lekerülése után?

A szakember úgy véli, a hatósági árak kivezetése nyomán áremelkedés várható az adott termékeknél, hacsak a kivezetés időpontjáig nem következik be drasztikus csökkenés egy-egy kategória esetében. De erre rendkívül kevés az esély. Hollósi Dávid kiemelte, hogy egy ideig hozzá kell szoknia a lakosságnak ahhoz, hogy az élelmiszer-vásárlás a korábbinál nagyobb anyagi teher, és a régebben 10 ezer forintos bevásárlás most már inkább 14-15 ezer forint ugyanarra a kosárra vonatkozóan. A reálbérek emelkedése előbb-utóbb azonban utolérheti ezt, és hosszabb távon az élelmiszerköltés terhe a korábbi szintre mérséklődik.

Amennyiben idén nem lesz a tavalyihoz fogható rendkívüli aszály, nem súlyosbodik tovább az orosz-ukrán konfliktus, kitart az inputárak stabilizálódása, úgy azt gondolom, 2024-re jutunk el oda, hogy ismét kisebb teher lehet a bevásárlás

- jelentette ki a szakértő.

Az alapvető élelmiszerek esetében korrekció nyomán sem lehet arra számítani, hogy például a csirkemell ára kilogrammonkénti 2500 forint, a kenyéré 700 forint, az étolajé 600 forint alá csökken. Hollósi Dávid szerint a magyarok megszokták, hogy viszonylag olcsón jutnak jó minőségű élelmiszerhez, és szinte meg sem érezték az árak emelkedését. Az 1500-1600 forintos csirkemellsonka előállításához a mostani töredékéért vették az energiát a vágóhidak. A malmok a liszt őrléséhez féláron szerezték be a búzát és az energiát. A sütödék forintban mért villamosenergia-felhasználása pedig fele, harmada volt a mostaninak.

Tény, hogy a magyar élelmiszeripar általánosságban véve nem tartozik Európa élvonalába, de a fejlesztéseket illetően vannak erősen felfelé mutató pozitív tendenciák. Határozott véleményem, hogy az elmúlt évek és a közeljövő beruházásai tükröződni fognak a javuló hatékonyságban, abban, hogy olcsóbb, kiváló minőségű és magyar alapanyagból készülő élelmiszerek lesznek kaphatók hazánkban

- mondta Hollósi Dávid.

A szakember rámutatott, hogy azok a költségnövekmények, amelyek a magyar élelmiszeripart érték az elmúlt években, az európai versenytársakat sem kerülték el. Ezt nem lehet kivédeni, a vállalkozások üzletmenetének fenntartása érdekében volt szükség az áremelésekre.

Mikorra várható az élelmiszerárstop megszüntetése?

A hatályos rendelet szerint az élelmiszer-árstop április 30-ig van érvényben. A kereskedelmi kamara és a szakmaközi szervezetek is sürgetik a kivezetését. A hatósági árakat egy éve vezették be, ez hosszú idő. Kezdetben úgy nézett ki, mintha tartós akciós időszak elé néznénk a boltokban az érintett termékekre vonatkozóan, ma már viszont azt látjuk, hogy a becsülhető piaci áruk jóval magasabb a 2021 októberinél, amelyet alapul vettek az árak maximálásakor.

Véleményem szerint a kivezetés reális lehetőség tavasszal, amikor talán már csökkenni fog az inflációs nyomás. A hatósági árak megszüntetése után várhatóan megugrik a szóban forgó termékek ára, ahogy az az üzemanyag esetében is történt, hacsak nem szakaszosan vezetik ki az árstopot. Mint mondtam, jelenleg csak becsléseink vannak arra vonatkozóan, hogy piaci áron mennyibe kerülnének az árstop alá vont élelmiszerek

- mondta Hollósi Dávid.

Az alapanyag- és élelmiszeripari átadási árakból, továbbá a kiskereskedelem elérhető beszerzési áraiból arra lehet következtetni, hogy a rendelet hatálya alatt levő termékek ára hozzávetőlegesen 50-60%-kal magasabb 2021 októberéhez képest. A szakértő szerint ugyanakkor hangsúlyozni kell azt is, hogy ez a jelenlegi állapot, a hatósági árak kivezetéséig a termékek piaci ára akár csökkenhet is, így az áremelkedés kisebb is lehet.

Teret nyerhetnek az import élelmiszerek a magyar boltokban?

Az import élelmiszerek kérdése újra és újra felmerül. Legyen szó a feldolgozott vagy nem feldolgozott élelmiszerek jelentette dömpingről, az importáru nem csak és kizárólag amiatt érkezik be olyan alacsony áron, mert alacsonyabb önköltségen állítják elő a származási országban - mondta Hollósi Dávid, hozzátéve, hogy van hatékonyságbeli előnyük, de a kereskedelempolitikában is vannak különbségek. Amikor az Európai Unión belül, „ugyanazon” szabályok szerint előállított élelmiszerről beszélnek az emberek, akkor jó, ha tudják, a versenytársak zsebében sem lapul ott a bölcsek köve, egyszerűen úgy döntenek, hogy túlkínálat esetén nem csökkentik a kibocsátást, nem tárolják be a készletet - aminek ugye költsége van -, hanem inkább önköltségen vagy az alatt értékesítik. Ezzel a magyar élelimszeripar nem tud versenyezni, eltekintve néhány nagyvállalattól. Összehasonlításképpen: Lengyelországban minden bizonnyal van olyan baromfis cég, amely önmagában olyan kibocsátást produkál, mint a teljes magyar szektor.

Hollósi Dávid szerint azonban fenntarthatósági szempontból nem szerencsés az, hogy sok száz, ezer kilométert utazó termékekkel legyenek feltöltve a polcok. Itthon is vannak versenyképes élelmiszeripari szereplők, de a beszállítói kritériumoknak - ami főként a homogén, versenyképes, időben rendelkezésre álló, nagy mennyiségű árualapot jelenti -, csak kevesen tudnak megfelelni, így előfordul sajnos, hogy például a saját márkás tendereken nem a magyar beszállítók nyernek.

Azt is látni kell, hogy kis ország vagyunk, kis lélekszámmal. A kibocsátás volumenében nem fogunk felnőni a lengyel vagy a német élelmiszeripar szintjére, de nem is kell. Nekünk a hazai piac önellátásának biztosításán felül versenyképes, minőségi árualappal kell keresni az exportpiacainkat

- mondta Hollósi Dávid.

Emellett, bármilyen nehéz döntésnek tűnik is, stratégiai szinten ki kell jelölni termékpályákat, amelyekre igazán fókuszálnia kell. Ehhez meg kell vizsgálni azt, hogy melyeken vannak jó eredményei, piacai a magyar vállalkozásoknak. Mindenekelőtt azonban azt kell figyelembe venni, hogy mely alágazatok végtermékei illeszkednek a jövő fogyasztási trendjeibe.

Hogyan lehetne megerősíteni a magyar feldolgozó- és élelmiszeripart?

Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy az elmúlt évek két nagy horderejű eseménye, a koronavírus-világjárvány és az orosz-ukrán háború alapvető hatással volt az élelmiszer-ellátás biztonságára, márpedig az élelmiszer-ellátás napjainkban stratégiai kérdés. Mindkettő egyfajta élelmiszer-pánikhoz vezetett és hozzájárult az infláció gyorsulásához, rámutatott a gyengeségeinkre. Ezek azonban kivédhetők.

Elkerülhetjük az újabb ütéseket, ha hosszú távú stratégiát alkotunk és meghatározzuk, milyen szerepre törekszünk az európai élelmiszerpiacon. Meggyőződésem, hogy termékpályákban kell gondolkoznunk, mert ez a 21. századi élelmiszer-gazdaság alapja. Magyarországnak a termelésben, az alapanyagok előállításában kiváló adottságai vannak

- mondta Hollósi Dávid.

Az MKB Bank és a TakarékBank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint ellenállóbbá kell tenni a magyar élelmiszer-gazdaságot, növelni a hatékonyságot, csökkenteni a függőségeit, hogy fel se merülhessen a kérdés: lesz-e elég élelmiszer, és milyen áron? A szakember szerint az ágazat szereplői és a döntéshozók a múltban nem fordítottak erre megfelelő figyelmet, ezért most mindenképp meg kell tenniük, és élni kell a lehetőséggel.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. július 22. 16:26