Az ENSZ élelmezési szervezetének (FAO) adatai szerint az elmúlt években világszerte jelentősen emelkedtek a nyersanyagárak, elsősorban az olajfélék drágulása miatt. A szeptemberi adatok alapján a FAO összesített árindexe közel 30%-kal haladta meg a 2014-16-os évek átlagát. Ezen belül az étkezési olajfélék ára 68%-kal, a tejé 48,3%-kal, míg a húsé 27,8%-kal emelkedett. Ugyanakkor a cukor világpiaci ára még mindig alacsonyabb, mint tíz évvel ezelőtt, és a gabona drágulása is átlag alatti, mindössze 5%-os volt - írta a Portfolio.

A nyersanyagárak emelkedése azonban csak részben magyarázza az élelmiszerárak megugrását. Az OECD számításai szerint az élelmiszerinfláció 2019 és 2025 között több mint 45%-os volt, szemben a FAO árindexének 30%-os növekedésével. A Financial Times elemzése szerint a vizsgált időszakban Magyarországon volt a legmagasabb mind az általános infláció (49,9%), mind az élelmiszerárak emelkedése (81,6%). A legtöbb országban az élelmiszerárak jobban emelkedtek, mint az általános inflációs mutató, kivéve Kínában és meglepő módon Csehországban.

Az élelmiszerárak emelkedése jelenleg is körülbelül egy százalékponttal járul hozzá a magyar inflációhoz. 2024 februárja és májusa között volt egy rövid időszak, amikor ez a hozzájárulás negatív volt, azóta azonban újra növekszik. Az árrésstopok bevezetésével átmenetileg csökkent a hozzájárulás mértéke, de a lassú áremelkedés arra utal, hogy a kereskedők keresztárazásokkal próbálják kompenzálni az árrésstop hatásait. Az Eurostat adatai szerint 2015-höz képest Magyarországon több mint duplájára emelkedtek az élelmiszerárak. Egyes termékcsoportokat vizsgálva különösen kiugró a kenyér (több mint két és félszeres), a tojás (110%-os), valamint a gyümölcsök (170%-os) és zöldségek (130%-os) áremelkedése. Utóbbi két kategóriában Magyarország messze vezet az európai országok között.

A Financial Times kiemeli, hogy míg 2018 eleje óta Svájcban mindössze 7%-kal emelkedtek az élelmiszerárak, Magyarországon a drágulás 93%-os volt. A lap szerint ebben szerepe volt a forint 2021-22-es leértékelődésének, ami megfejelte a globális nyersanyagárak emelkedését. A devizaárfolyamok hatását vizsgálva látható, hogy ötéves időtávon a forint a dél-koreai won után a második legnagyobb mértékben gyengült a dollárral szemben, annak ellenére, hogy 2025-ben jól teljesít. Összehasonlítva a régiós versenytársakkal, különösen a cseh koronával, amely közel 10%-kal erősödött hosszú távon a dollárral szemben, feltételezhető összefüggés a devizaárfolyam és az élelmiszerárak alakulása között.

Az élelmiszerinfláció közgazdasági jelentősége is átalakulóban van. Korábban a jegybankok nem fordítottak különösebb figyelmet erre a területre, mivel az élelmiszerárak nem számítottak jó előrejelzőnek a jövőbeni inflációra vonatkozóan. Ez most változik: a japán jegybank például nemrég a rizs árának emelkedésével indokolta inflációs előrejelzésének emelését. Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank döntéshozója szerint az élelmiszerárak emelkedése jelentősen befolyásolja a lakosság inflációs várakozásait, ezért kiemelt figyelmet érdemel. A várakozások horgonyzása kulcsfontosságú a jegybankok számára, különösen olyan országokban, mint Magyarország, ahol az infláció tartósan a jegybanki cél felett van.