Az olasz versenyhivatal átfogó vizsgálatot indított annak feltárására, milyen szerepet játszanak a nagy kiskereskedelmi láncok az agrár-élelmiszeripari értékláncban keletkező hozzáadott érték eloszlásában és a végső fogyasztói árak kialakulásában. A vizsgálat hátterében az áll, hogy az elmúlt években egyre szélesebbre nyílt az olló az általános infláció és az élelmiszerárak drágulása között. Az ISTAT adatai szerint 2021 októbere és 2025 októbere között az élelmiszerek ára 24,9%-kal emelkedett, ami közel nyolc százalékponttal haladja meg a fogyasztói árindex 17,3%-os növekedését - írja a FruitVeb.

A fogyasztói árak emelkedése ellenére a mezőgazdasági termelők gyakran számoltak be szűkülő árrésekről, illetve arról, hogy bevételeik nem tudják követni a költségek növekedését. Ennek egyik lehetséges oka a termelők és a kiskereskedelmi láncok tárgyalási pozíciói, érdekérvényesítési képességei között kialakult óriási különbség. Az agrár-élelmiszeripari értékláncban különösen fontos a végső forgalmazók és a beszállítók közötti kereskedelmi szakasz, hiszen ez határozza meg a beszállítók jövedelmezőségét, a termelési lánc felsőbb szintjeinek profitabilitását, valamint a fogyasztói árak alakulását. A vizsgálat ezért arra fókuszál, hogyan érvényesítik vásárlóerejüket a kiskereskedelmi láncok.

Ide tartozik a különféle, vállalati formán kívüli beszerzési együttműködések – például szövetkezetek, beszerzési társulások és nagy beszerzői csoportok – működése, valamint azok a díjak, amelyeket a beszállítók fizetnek a különböző értékesítési szolgáltatásokért, mint a polchely biztosítása, a terméklistázás, az akciók, az új termékek bevezetése vagy a marketing kiadások. A vizsgálat ki fog térni a saját márkás termékek egyre növekvő szerepére is. A hatóság 2026. január 31-ig várja az érintettek észrevételeit és javaslatait.