Mi történik a boltokban? Szinte megőrülnek ezért az élelmiszerért a magyarok

Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője, az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Európai Szövetségének (IFOAM Organics Europe) elnöke elmondta, hogy az öko, a bio és az organikus élelmiszerek mind ugyanazt jelentik, vagyis az ökológiai gazdálkodás jogszabályi előírásai (2018/848 EU rendelet( szerint előállított, ellenőrzött és tanúsított termékeket. A szakember azt is kiemelte, hogy az ökológiai gazdálkodás olyan fenntartható mezőgazdasági forma, ami a helyi erőforrásokat és természetes folyamatokat részesíti előnyben a külső adalékokkal és a természetidegen anyagokkal szemben. Az ökológiai gazdálkodásban résztvevők nem használnak szintetikus szereket (műtrágya, növényvédő szerek), GMO-mentesek (génszerkesztett növények, adalékanyagok sem), a termékek antibiotikum és hormon szermaradványok nélküliek, az állattenyésztés kapcsán pedig szabadtartásban, kifutókkal tartott állatokat kell ide érteni - hangsúlyozta Drexler Dóra.

Az ÖMKi ügyvezetője előadásában kitért arra is, hogy Magyarországon 2025-ben a teljes gabonatermés 11,8 millió tonna volt, ami 770 ezer tonnával maradt el 2024-től, kukoricából például csak 3,9 millió tonnát takarítottak be (az egy évvel azelőtti 5,3 millió tonnához is képest). Idén még extrémebb volt az aszály: az előrejelzések szerint Franciaország után Magyarországon mérték a második legnagyobb termésdeficitet a gabonáknál az EU-ban, a hőstressz megközelítőleg 2,4-2,5 millió tonnával csökkentette a várakozásokat. A kukorica országos hozama 34%-kal zuhant, és várhatóan 1,5 millió tonna exportra lesz szükség a következő időszakban.

Drexler Dóra beszélt arról is, hogy az ökológiai gazdálkodás mellett jelentősen javul a talajok vízmegtartó képessége is: a konvencionális műveléshez képest megközelítőleg 10-szeresére nő a vízbeszivárgás összesített mértéke az ökológiai gazdálkodásban. Az így művelt almáskertekben pedig a vízmegtartó képesség mintegy 17%-kal volt nagyobb, mint a konvencionális művelésű ültetvényekben. A szakember kiemelte,

minél nagyobb a talaj szervesanyag-tartalma, annál több vizet tud tartani. Ökölszabály: már a humusztartalom 1%-os növekedése is hektáronként átlag 150-200 ezer liter plusz víz tárolását teszi lehetővé a talaj felső 30-40-50 cm-es rétegében.

Az ÖMKi ügyvezetője szerint a jövőálló élelmiszerrendszer alapja a talaj lesz. Az ökológiai gazdálkodás pedig kedvezően hat a talajok minőségére és a talajéletre is. Drexler Dóra az ökológiai művelés előnyei kapcsán a szerves tápanyag-utánpótlást, a talajéletet negatívan befolyásoló szintetikus inputanyagok visszaszorítását és a vetésfogó kötelező alkalmazását, a pillangós növények kiemelt jelentőségét említette meg.

Györéné Kiss Gyöngyi, az ÖMKi projektvezető kutatója előadásában a biotermékek kiskereskedelmi helyzetével, az utóbbi időszakban tapasztalható trendekkel foglalkozott, amelynek során kifejtette, hogy bár a bioélelmiszerek egyre népszerűbbek és a láthatóságuk is egyre nő, a vásárlásokat viszont továbbra is befolyásolják az árak, és a termékek elérhetősége is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-2025 közötti piaci adataiból az látszik, hogy amíg Magyarországon a teljes élelmiszer- és italforgalom 14%-kal nőtt, addig a biotermékek kiskereskedelmi forgalmi értéke a teljes élelmiszer- és italforgalomhoz képest 28%-kal emelkedett. A biotermékek kategóriájában a mennyiségi eladás 26%-kal, az egy főre jutó fogyasztás pedig 25%-kal lett magasabb a vizsgált időszakban. A szakember szerint érdekes volt az is, hol vásárolják a fogyasztók a biotermékeket: a statisztikák szerint ezeket az élelmiszereket 46%-ban a szupermarketekben, 37%-ban pedig a diszkontláncoknál szerzik be a magyarok. A vizsgált időszakban a forgalom tekintetében az e-kereskedelemben bővülés, a hipermarketekben pedig csökkenés volt látható.

A magyarok által legtöbbet vásárolt biotermékek termékkör szerinti megoszlásában az első helyet a bio bébiételek foglalták el, amelyek a teljes forgalom 18%-át adták, ezt követték a növényi tejhelyettesítők 17%-kal, a nem alkoholos italok 14%-kal és a sós snackek 12%-kal. A bébiételeknél a forgalom java része a drogériáknál realizálódott, de az e-kereskedelem is erősödött, míg a növényi tejhelyettesítőknél, zöldségeknél és gyümölcsöknél a diszkontok voltak a legerősebbek az értékesítésben - közölte az ÖMKi projektvezető kutatója. Györéné Kiss Gyöngyi arra is kitért, hogy a felmérés alapján a biogyümölcsöknél a citrom és a narancs mutatja a legnagyobb piaci potenciált. A kutatás során az is kiderült, hogy 2025-ben a diszkontokban kapható biotermékek 87%-a saját márkás volt, míg a szupermarketeknél és drogériáknál ez az arány 61%-os, az e-kereskedelemben pedig 42%-os volt. Ezzel szemben a hipermarketeknél szinte teljesen csak gyártói márkás biotermékekkel lehetett találkozni. A saját márkás biotermékeknél a növényi tejhelyettesítők és a bébiételek álltak a rangsor élén, a gyártói márkásaknál viszont a bébiételek és a tojás volt a legkeresettebb. Hasonlóan érdekes volt a biotermékek árának alakulása a vizsgált időszakban, közölte Györéné Kiss Gyöngyi, hozzátéve, hogy amíg

Amíg Magyarországon 2023-2025 között az élelmiszer-infláció 34,5%-os volt, a biotermékeknél csak 11,2%-os áremelkedés történt, vagyis javult ezen élelmiszerek relatív megfizethetősége.

Jobbágy Péter, az ÖMKi projektvezető kutatója előadásában kifejtette, hogy Magyarországon 2005-2015 között nem nagyon változott az ökológiai termelők száma és az ökológiai termelésbe vont területek nagysága, viszont 2015 után háromévente növekedés figyelhető meg, ami nem véletlen, hiszen ilyen időközönként indultak el a támogatási programok. Az ökológiai termelésbe vont gazdaságoknál látható egy kelet-európai sajátosság is: a termelő nem vonja be a teljes gazdaságát a ökológiai termelésbe, csak annak egy részét. Magyarországon jelenleg a mezőgazdasági földterületek 7,28%-a áll ökológiai művelés alatt, és az aktuális EU-s tagállami célkitűzés a 10% elérése. Fontos azonban azt is látni, hogy 2020-2023 között sok kilépő volt és megfigyelhető volt az is, hogy a 300 hektár feletti gazdálkodásnál volt a legnagyobb a kilépők aránya.

A statisztikák szerint az „átlagos” biogazdaság hazánkban egy olyan 215 hektáros birtok lenne, amelyből 98 hektáron folytatnak ökológiai termelést, de valójában az ökogazdálkodást folytató gazdaságok fele 50 hektár alatti, csupán 10% van 300 hektár felett, ám ezek adják az ökológiai művelésű területek 45%-át. Egy megfelelően célzott támogatási program jelentős mértékben tudja növelni az ökológia gazdálkodásba vont területek nagyságát

- ismertette Jobbágy Péter.

A művelési ágakat illetően elmondható, hogy 2025-ben jelentősen nőtt az ökológiai művelés alá vont szántók és gyümölcsösök mértéke. Az ÖMKi kutatója szerint ugyanakkor az is említést érdemelt, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok a konvencionálisan működő gazdálkodások területének 80%-át érintik, míg az ökológiai gazdálkodásnál ez 55-65%-os. Jobbágy Péter végezetül elmondta, hogy 2022-2024 átlagában az ökológiai gazdaságok fajlagos hozamai a konvencionális gazdaságokhoz képest a kukoricánál, a szójánál, a száraz és a zöldborsónál, valamint a csemegekukoricánál közel azonosak voltak, míg a közönséges búzánál, a durumbúzánál és a napraforgónál valamivel rosszabbak. Igazán lényegi eltérés csak az almánál, a meggynél és a cseresznyénél voltak.

Egyre nagyobb a kereslet a hazai biotermékekre, de vannak hátráltató tényezők is

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Szajkó Lóránt, a konvencionális és bio növénytermesztést is folytató Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy náluk eltérő hatása volt az aszálynak: a kertészeti ágazatuknál ki tudták védeni a szárazság negatív hatásait, és bár a szántóföldeken is tudtak valamennyit öntözni, de ahol körforgó vagy lineár öntözőgéppel dolgoztak, ott már nem tudtak elég vizet adni a növényeknek, és ennek meg is látszott a hatása. A szakember elmondta, hogy a rendszerüknek nincs akkora kapacitása, hogy teljes szárazság esetén is tudjanak öntözni. Szajkó Lóránt beszélt arról is, hogy mivel Magyarországon nem igazán lehet értékesíteni a bio szemesterményeket (búza, kukorica, napraforgó), így azok exportra mennek, míg a biozöldségekre van hazai kereslet. A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója szerint, ha a hazai termelők a kiskereskedelmet akarják kiszolgálni, akkor nem a termelés a nehéz, hanem a megfelelő mennyiségek biztosítása, illetve ezek híján a tárolási kapacitások kiépítése és fenntartása, de kihívást jelent a kis mennyiségek feldolgozása és csomagolása is.

Egervári Márk, a Biopont Kft. ügyvezetője elmondta, hogy cégüknél a belföldi értékesítésük túlnyomó részét a saját márkás termékek teszik ki, míg külföldön a gyártói márkás értékesítés dominál. A szakember közölte, hogy alapvetően belföldről próbálják meg beszerezni a bio alapanyagokat, bár esetükben némi nehézséget jelent az, hogy a bio minősítésen túl gluténmentesnek is kell lennie az alapanyagnak, mivel a cég ercsi gyára csak ilyen termékeket állít elő. Összességében elmondható, hogy feldolgozóként a homogén, jó minőségű, megfelelő mennyiségű alapanyagokat keresik, de természetesen ezek ára se mellékes. Egervári Márk elárulta, hogy a cégük 20 országba importál, a legfontosabb célpiacuk Németország. Ami érdekes, hogy a németeknél most tört be az a trend, hogy a növényi alapú snack-eknél egyre inkább előtérbe kerülnek a hüvelyesek alapanyagok (lencse, bab).

Horváth Boldizsár, a Farm2Fork cégalapítója és tulajdonosa rámutatott, hogy Magyarországon a gazdák átlagéletkora 58 év - az uniós átlag 57 év -, ezért a legtöbben nem annyira nyitottak az átállásra. A szakember szerint ezért az oktatásban kellene nagyobb hangsúlyt kapnia az ökológiai gazdálkodásnak, illetve mintagazdaságokat kellene létrehozni, ahol be lehet mutatni a jó gyakorlatokat a konvencionális gazdáknak. A Farm2Fork alapítója úgy látta, hogy a hagyományos termelőkben van egy félelem, hogy az átállás után új piacokat kell találniuk a termékeiknek, de ennek nem kellene visszatartó tényezőnek lennie, mert ezen a téren azért van segítsége a termelőknek. Horváth Boldizsár szerint a gazdák mellett a fogyasztók edukálásával, illetve a vendéglátóiparban a séfek meggyőzésével lehetne még komoly előrelépést elérni a biotermékek forgalmának növelése érdekében. Emellett az is fontos lenne, ha a zöldség- és gyümölcsfogyasztást sikerülne ösztönözni a lakosság körében. A szakember szerint voltak már ilyen kampányok, ezeket folytatni kellene, illetve arra ösztönözni a fogyasztókat, hogy a napi étkezések során lehetőleg a helyi, szezonális és bio termékeket válasszák.

Kaibinger Tamás, a Lidl Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezetője arról beszélt, hogy az elmúlt években a fenntarthatóság a cég működésének egyik alapelve lett. Ennek része a biotermékek választékának bővülése. A szakember elismerte, hogy nem könnyű bekerülni a beszállítóik közé, sok minőségi, mennyiségi követelményt kell teljesíteni hozzá, viszont ez jelent garanciát a minőségre, és ez a fogyasztói bizalom építésének is fontos eleme. A fenntarthatóság mellett fontos szempont az egészségtudatosság is, ennek részeként szeretnék a fogyasztóknak a választás lehetőségét felkínálni: az üzleteikben 150-160 zöldség és gyümölcs van a kínálatban, ebből 15-20 mindig bio. A szakember elmondta, hogy bár a kereslet folyamatosan növekszik a biotermékek iránt, vannak olyan tényezők, amelyek hátráltatják az értékesítést. Ilyen például az, hogy egyetlen biotermék sem esett az árrésstop hatálya alá. A biotermékek kapcsán Kaibinger Tamás kiemelte, hogy próbálnak magyar beszállítókat is szerezni, az almánál már van ilyen partnerük, de a szőlőnél még nincs.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői szerint sokat segítene a biotermékek forgalmán a zöldségek és gyümölcsök áfájának lecsökkentése, ahogy a termelők támogatása, illetve a termelők és a fogyasztók edukációja is. Emellett elhangzott az is, hogy nagyobb hangsúly kellene fektetni a termelői együttműködésekre, akár regionális szinten is.