Rengeteg ilyen élelmiszer van itthon, mégsem esszük: miért nem kell senkinek?
Az ökológiai gazdálkodás helyzetéről és eredményeiről tanácskoztak a Debreceni Egyetemen.
Az ökológiai gazdálkodás helyzetéről és eredményeiről tanácskoztak a Debreceni Egyetemen.
A Nébih tájékoztatása szerint a bio baromfivirslit hívott vissza Müller a forgalomból.
Minden adott ahhoz, hogy az itthon termelt, értékes bioélelmiszerek bekerüljenek a közétkeztetésbe.
A fenntarthatósági előírások és az élelmiszerárak ugrásszerű növekedésének hatásai az ökológiai gazdálkodás térnyerésével együtt formálják a jövő agrárpolitikáját.
Egyre népszerűbb Magyarországon a csicseriborsó, ahogy a belőle készült szendvicskrém, a humusz is.
A bio élelmiszerek jelentősen többe kerülnek hagyományos társaiknál, ugyanakkor megéri megvásárolni őket.
Egy kilogramm bioélelmiszert átlagosan 15%-kal kevesebb energiával termelnek meg, mint a kémiai inputanyagokat használó gazdálkodó társaik.
Az ökológiai gazdálkodók célkitűzése az, hogy a hazai termőterületek 6,3 százalékáról 25 százalékra nőjön az öko-területek nagysága.
Az előnye mellett hátránya is lehet, ha nem használunk növényvédőszereket a földeken.
Úgy tűnik, hogy egyre jobban odafigyelnek a magyarok arra, hogy egészségesebb, fenntarthatóbb termékeket vegyenek le a polcokról.
Világviszonylatban és az EU-ban is tovább nőtt a biotermékek piaca 2021-ben egy friss kiadvány szerint.
Pályázati támogatások tartják lendületben a hazai biotermelést, sokan vágnak bele itthon.
Mintegy 50 százalékkal több bioalma van a svájci tárolókban, mint tavaly ilyenkor.
Hiába bio, ha nem bízik meg benne a fogyasztó: mitől függ a biotermékek hitelessége?
A koronavírus után öt markáns gasztronómiai irányzat figyelhető meg Németországban.
2015 óta megduplázódott az ökológiai termelés alá vont területek nagysága Magyarországon.
Egyre csak nő a biogazdaságok száma Lengyelországban.
Egyre népszerűbbek a bioélelmiszerek az Európai Unióban.
Új cselekvési terv mentén fejlődhet a hazai biogazdálkodás.
Nő a fogyasztás és nő az ár is.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.