Dél-amerikai import dió hódít a piacokon: egyre többen veszik a magyar helyett

Dél-amerikai import dió hódít a piacokon: egyre többen veszik a magyar helyett

Az időjárás idén az ország egész területén kedvezőtlenül hatott a diótermesztésre, és ez főleg a gyümölcsméreteken érhető tetten - mondta Kelemen Péter, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke. A szakember beszélt arról is, hogy az elmúlt évtizedben ugyan dinamikusan nőtt a dió termőterülete Magyarországon, ám sok ültetvény még mindig öntözetlen, és a fagyvédelem terén is vannak még elmaradásaink. Kelemen Péter szerint a magyar dió az Európai Unió egyik keresett prémium terméke, azonban a felfutó chilei dióexport egyre komolyabb konkurenciát jelent a hazai termelők számára.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Dinamikusan nőtt a dió termőterülete Magyarországon az elmúlt 10-15 évben. Míg 2009-2010 körül még csak 3 ezer hektárnyi ültetvényt tartottak nyilván az országban, 2020-ban megközelítőleg 8300 hektárnyi dióültetvénytre kértek támogatást a magyar gazdák - ismertette Kelemen Péter. A FruitVeB alelnöke szerint jelenleg nagyjából 5-6 ezer hektárnyi termőkorú ültetvény lehet az országban. Ezt megerősítette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa is, amely alapján 2020-ban Magyarországon 6396 hektárnyi területen termett dió.

Kelemen Péter beszélt arról is, hogy a 2021-ben az időjárás az ország egész területén kedvezőtlenül hatott a gyümölcsméretre, különösképpen a hideg tavasz és az aszályos nyár miatt. A tavaszi fagyok, elsősorban a nyugati országrész diótermesztőit károsították, ahol ennek köszönhetően gyenge-közepes termést takarítanak be a gazdálkodók. Valamivel jobban alakult a helyzet az ország keleti részén, ahol a márciusi hideg idő hosszabb ideig tartotta nyugalmi állapotban a fákat, így azok jobban tűrték a hidegbetöréseket és az azokat követő fagyos éjszakákat. A FruitVeB alelnöke kiemelte, hogy a fagyok elleni védekezés technológiái is adottak, de a dió esetében - a hazai termésátlagokat figyelembe véve - nem minden kert esetében van akkora áruérték a fákon, hogy megérje a fagyvédelembe fektetni. Ugyanakkor jelenleg ehhez nagy segítséget jelent a fagyvédelmi technológiai beruházásokat támogató VP pályázat.

Ami az aszályt illeti, az ellen öntözéssel lehet, és kell is védekezni. Sajnos sok dióültetvény öntözetlen, pedig enélkül lehetetlen sok éven át magas hozamszinten termelni

- jelentette ki Kelemen Péter.

A szakember az Agrárszektornak elmagyarázta, hogy a növényvédelem a dió esetében sokkal bonyolultabb lett az elmúlt években, mint korábban volt. A dió baktériumos betegsége (Xanthomonas arboricola pv. juglandis), a termésburok barnulás/feketedés (gombés megbetegedés) továbbá a klímaváltozással összefüggésben egyre jelentősebb károkat okozó fakárosító gombák jelenléte egyre nyugtalanabbá teszi a termelőket. Ezt egészíti ki a kártevők oldaláról a nyugati dióburok-fúrólégy. Ez ellen a nagyüzemi védekezés nagy figyelmet igényel, de megoldható feladat. Sokkal komolyabb gondokat jelent az ellene való védekezés a házikerti, illetve a szórvány diófák esetében.

Arra a kérdésre, hogy mekkora diótermésre lehet idén számítani, Kelemen Péter elmondta, hogy az előzetes becslések szerint a nyugati országrészben közepes, keleten pedig jó termésre számítanak a gazdák. Magyarországon az éves termés (nyers, szárítatlan, héjas dióban kifejezve) egy átlagos évben 7 ezer tonna körül szokott alakulni, míg egy igazán jó évjáratban a 10 ezer tonnát is eléri. 2017 például jó év volt, ekkor 10 ezer tonna körüli termést realizáltak, míg 2018-ban átlagos, 7,5 ezer tonna körüli lett a diótermés. A héjas dió exportpiacán az elmúlt 1-2 évben a nagykereskedelmi értékesítési árak lassú csökkenése figyelhető meg, ami kedvezőtlen folyamat, és elsősorban a nemzetközi kereskedelmi helyzet változása okozza. A FruitVeB információi szerint ugyanakkor a hazai lakossági és ipari, valamint az exportkereslet is jelentős a dióbél irányában - tudatta az Agrárszektorral Kelemen Péter, hozzátéve, hogy a dió étkezési és ipari feldolgozásának arányát illetően nincsenek pontos információik.

A FruitVeB alelnöke hangsúlyozta, hogy az eddigi ismereteik szerint a 2021-es év átlagos termést eredményezhet, így a szokásos piaci viszonyok alakulhatnak ki az idei évben, amelyek az alábbiak szerint írhatóak le. A magyar dió a relatív koraisága miatt igazi réspiaci termék Európa piacán, piacra kerülésének időpontja jóval a fő európai termesztő Franciaország és az olcsó import kaliforniai dió megjelenése előtt van. Emellett a jó évjáratokban a minősége is kiemelkedő, ezért prémium termékként keresett áru az Unió piacain. A magyar diót főleg Nagy-Britanniába, Németországba, Ausztriába és Svájcba exportálják. Magyarország héjas dió importja elhanyagolható, míg az export kifejezetten jelentős: hazánk évi 1,5-2,7 ezer tonna száraz héjas diót exportál 1,3-2,5 milliárd forint értékben. Az ország dióbél exportja az utóbbi években 1,5-2 ezer tonna volt, 2,5-3,5 milliárd forint értékben. Jelentős volt továbbá a dióbél importja is, ez 1-1,5 ezer tonna között mozog, elsősorban Románia és Ukrajna irányából.

Ezekben a viszonyokban okoz fontos változást Chile dióexportjának felfutása. A déli féltekén a termést megközelítőleg áprilisban takarítják be és dolgozzák fel. Emiatt sajnos képesek arra, hogy a primőr magyar dió előtt, illetve azzal együtt jelenjenek meg a piacon, és ez a konkurencia okozza a héjas dió árak lassú erózióját a piacon. A chileiek ugyanis magas hozamokkal, alacsony költségszinten termelnek

- mutatott rá Kelemen Péter.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?